Egyéni vállalkozás indítása

Előkészítés:

-          elképzelések, ötletek rendszerezése,

-          tevékenységi kör meghatározása,

-          székhely, telephely meghatározása az adottságok és választott tevékenység függvényében,

-          adószakértő, könyvelő keresése, az elképzelések átbeszélése, várható gazdaságossági számítások – előkalkuláció elkészítése, alapvető adómértékek megismerése, tájékozódás egyéb kötelezettségek felöl, a választott tevékenység engedélyeztetési feltételeinek megismerése, a legcélszerűbb vállalkozási forma megválasztása, Áfa béli hovatartozás eldöntése

Vállalkozói engedély megkérése:

-          Erkölcsi igazolvány megkérése /a postán beszerezhető erkölcsi bizonyítvány nyomtatvány Belügy Minisztérium részére történő megküldésére a Minisztérium egy hét alatt ajánlva kipostázza az igazolást, ha az kiadható – vagyis nem minősül az illető büntetett előéletűnek.( várható költsége: 2200 Ft illetékbélyeg + postaköltség + nyomtatvány a borítékkal)

-          A helyi önkormányzat okmány irodáját kell felkeresni az erkölcsi igazolvány, a személyi igazolvány, lakcím bejelentő kártya (vagy a régi típusú személyigazolvány) és adó kártya (adó azonosító jelet igazoló okmány) birtokában. Az okmányirodában egy formanyomtatványt kell kitölteni a személyes és a leendő vállalkozással kapcsolatos adatokkal, valamint egy adatbejelentő lapot az APEH részére (09T101E). Az aktuális illetéket csekken, vagy egyes okmányirodákban már bankkártyáról helyben be kell fizetni, melynek igazolását szintén az ügyintézőnek át kell adni (ha költségként az indulási költségeket el kívánjuk számolni, minden költségről számlát, vagy elismervényt esetleg hiteles másolatot kell kérni - várható költsége 5000 Ft). Engedélyköteles tevékenységeknél az engedélyt vagy szükséges végzettséget igazoló okmányt is be kell mutatni, arról hiteles másolatot is bekérhet az iroda a tevékenység felvételéhez. Ha mi nem rendelkezünk azzal, egyes tevékenységek esetében elfogadja az okmányiroda a segítő családtag, vagy leendő alkalmazott megfelelő végzettségét is a dolgozó bizonyítványának bemutatásával és a munkaszerződéssel. Az okmányiroda Igazolást ad ki a felvett adatok bejelentéséről, adószámot ad ki, megjelöli a Fő tevékenységi kört, a vállalkozás székhelyét és ha van külön, telephelyét, KSH besorolási kódszámát. A vállalkozói igazolványt vagy helyben elkészíti és átadja, vagy utólagosan postán kiértesít az okmány átvételének módjáról - idejéről - helyéről. A vállalkozói tevékenységet csak az adószám birtokában lehet megkezdeni, engedélyköteles tevékenységek esetén a szükséges összes engedély birtokában. Átmenetileg a vállalkozói igazolvány kiadásáig a hatósági Igazolás szolgál a vállalkozás igazolására.

-          Az APEH a számára az okmányirodától érkezett adatokat rögzíti, majd megküldi az adóalanynak (egyéni vállalkozónak) adategyeztetés céljából. Ha eltérést tapasztal a vállalkozó a személyes adatai és az adóhatósági nyilvántartás között azt ekkor lehet tehermentesen (bírság nélkül) adatmódosító lapon (09T1041) bejelenteni.

-          Az adószám kézhezvételétől számított 15 napon belül kell bejelentkezni az önkormányzatnál helyi iparűzési, esetleg telek vagy építményadó (ha más helyi adót is kivetett az önkormányzat akkor arra is – ezt helyben kell megérdeklődni, vagy az önkormányzat honlapjáról tudható meg) alá.(Ezt általában a könyvelő intézi)

-          Az APEH –nál a 09T1041 és nyomtatványon visszamenőlegesen a vállalkozó igazolvány keltére (mely azonos az adószám kiadás keltével) a vállalkozó saját vállalkozási tevékenységének megkezdését és annak módját. (főállású, heti 36 órás munkaviszony melletti jogviszony, nappali felsőfokú iskola melletti jogviszony, vagy kiegészítő egyéni vállalkozási jogviszony = nyugdíj melletti vállalkozási jogviszony) jelenti be, de ugyanezen a nyomtatványon kell az alkalmazottat vagy a segítő családtagot is bejelenteni. Ha alkalmazottat foglalkoztat a vállalkozó a munkába állás előtti nap be kell jelentenie az új dolgozót az APEH-nak. Kilépéskor a munkaviszony megszűnését követő 8 napon belül kell a kilépést ( munkaviszony megszűntét) lejelenteni ugyancsak az APEH-nak, de a kilépéssel kapcsolatos okmányokat az utolsó munkanapon a kilépő dolgozó kezébe kell adni, ha betegség , akadályoztatás miatt ez nem lehetséges, akkor meghatalmazottjának vagy tértivényes ajánlott levélben kell az utolsó munkanap az okmányokat az ismert tartózkodási címre elküldeni. A Munkaügyi Felügyelőség az APEH  adatbázisról ellenőrzi a jogszerű munkaviszonyt ill. a fekete munkát. A bejelentés nélkül vagy késedelmes bejelentéssel alkalmazott dolgozók épp úgy fekete foglalkoztatásnak minősülnek. Épp így ha ugyan az az ember minimál béren alkalmazott, bejelentett, de mellette azonos munkára még számlát ad (A Felügyelőség a szerzett bevételét a dolgozónak munkaviszonnyá átminősítheti – ami a dolgozó és kifizető / munkáltató / számára jelentős adó, bírság és késedelmi pótlék többlet terhet jelenthet), vagy zsebbe kapja a különbözetet napi munkájáért. Az ismételt szabálytalanság esetén a maximális bírság mértéke jelenleg 20 millió Ft + az esetleges elmaradt adóterhek.

-          Egyéb hatóságok mint a VPOP (Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága) vám és jövedéki termékek  (jelenleg az alkohol, benzin-gázolaj, cigaretta) tekintetében kell engedélyeztetést kezdeményezni ezen termékek előállítása, forgalmazása, kereskedelme esetén, és a jogszabályok betartásának ellenőrzése is a hatáskörükbe tartozik. Így a vámhatárok megszüntetésétől ( EU-ba való belépéstől 2004 május 01.) az országúti ellenőrzéseket ill. a jövedéki termékek előállítását a telephelyen vagy illegális helyeken, a kereskedelmét, raktározását vagy kimért értékesítését, szállítását nagyon szigorú szabályozás ( Jöv. tv. = Jövedéki törvény) mellett ellenőrzik. Ellenőrzik a boltok jövedéki áruinak árukészletét, származását, a vendéglátó egységeknél a jövedéki áru készletét, származását, az engedélyezett bontott palackok mennyiségét.   Az élelmiszer előállítás, kereskedelme és a vendéglátó ipari egységek üzemeltetése szempontjából a volt KÖÁL az ÁNTSZ egészségbiztonsági szempontból az engedélyező és ellenőrző szerv. Minden ilyen esetben a működési engedély kiadását egészségbiztonsági ellenőrzés előz meg, mely szintén magas higéniai követelményeket támaszt a vállalkozás telephelyével szemben. Az ellenőrzések folyamatosan végigkísérik e tevékenységeket. Ugyancsak folyamatosan ellenőrzi az élelmiszerrel foglalkozó dolgozók egészségügyi kiskönyvének meglétét, az előírt vizsgálatok megtörténtét, a vendéglátóhelyek szabályszerű működését.  Szabálytalanság esetén a termék-előállító, kereskedelmi vagy vendéglátó-ipari egység pénzbírságolására, indokolt esetben azok bezáratására is jogosult. Üzletek, raktárak, üzemek, vendéglátó-ipari egységek, szórakoztatóipari egységek , új beruházások, irodák működési engedélyeztetése legtöbb esetben a Tűzoltóság engedélyeztetésével jöhet csak létre. Az előírások be nem tartása esetén az egység bezáratását rendelhetik el. Alkalmazottak részére biztosítani kell az egészségügyi szolgálatot, ami nem más mint a munkahelyi orvos biztosítása a dolgozó részére de számos esetben a munkáltató biztonságát is biztosítja. Minden évben biztosítani kell, de egyben elrendelni is a dolgozó részére az orvosi szűrővizsgálatot. A választott orvos köteles a munkavégzés kategóriájának (A-D) megfelelő évi egyszeri szűrővizsgálatot elvégezni az alkalmazotton a munkaköri veszélyeztetettség figyelembevételével és ha rendellenességet tapasztal köteles az alkalmazottat körzeti vagy szakorvosi vizsgálatra beutalni. Az orvossal fő-re kell a szerződést térítés ellenében megkötni, melyet az orvos minden év elején lejelent az OEP felé. A vizsgált személyekről kartont köteles vezetni az előírások szerint. A munkáltatónál a Munkaügyi Felügyelőség hatáskörébe tartozik a megkötött szerződések ellenőrzése  minden alkalmazottra. Hiánya bírságolást és annak pótoltatását vonja maga után.

Az üzlethelységek nyitásához az önkormányzat műszaki osztálya biztosítja a működési engedélyt, amit helyszini ellenőrzés alaoján a jogszabályokban előírt feltételek biztosítása esetén adhat ki és azok hiányában vonhat vissza.(bírságolási joga és üzlet bezárási jogköre van).

Bár nem engedélyezési kérdés, de a hatósági ellenőrzés jelentős mértékét képezi az adóhatósági ellenőrzések köre. Az APEH részéről több ellenőrzés típussal találkozhat az adózó, így a vállalkozás megalapítása után 3 hónapon belül a vállalkozás jogszerű elindítását ellenőrzik ( számlatömbök, nyugták beszerzését, a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásának megnyitását, egyéb analitikák megnyitását, könyvelés vezetését, alkalmazottak és tulajdonos jövedelmének nyilvántartását, a működéshez szükséges hatósági engedélyek meglétét, szerződések meglétét, bankszámla megnyitását, pénztár – nyílt árusítási helyeken pénztárgép működtetését, a nyugta nyilvántartó meglétét, a pénztárgép üzemzavar nyilvántartásának valamint a hibásan beütött tételek korrigálására szolgáló bizonylattömb  meglétét, a vásárlók könyvét, az előírt tulajdonos utolérhetőségi adatok , cégtábla….stb. előírt helyen való kifüggesztését, a számviteli és adók elszámolását…stb. )

Boltok, nyílt árusítási helyeken a működés alatt próbavásárlás, nyugta-számlaadás, árukészlet, alkalmazott bejelentésének ellenőrzése, az árukészletet számlával kell tudni igazolni. Néha az adóhatóság  az ANTSZ és VPOP összehangolt ellenőrzéseket tart, néha bekapcsolódik a Munkaügyi Felügyelőség is saját területükön, de egyidejű ellenőrzéssel.

Bejelentés, véletlenszerű vagy mutatók alapján történő kiválasztás alapján a könyvelési, adóbevallások , nyilvántartások értékadatainak alapján ellenőriz.

ÁFA körbe tartozó adóalanyok kapcsolt vagy kiutalás előtti adóellenőrzése.( kapcsolt ellenőrzés, mikor más adózót ellenőriz a hatóság, de a vele valamilyen kapcsolatban álló adózótól is információt, adatot kérnek be, a közöttük lévő ügyletet ellenőrzi a hatóság, annak valódiságát, megtörténtét, adóbevallásokban való szerepeltetését). Így meglehet, hogy bár eredetileg nem volt szándéka a hatóságnak egy adózót ellenőrizni, de mivel kapcsolatban állt az ellenőrzött vállalkozással az ellenőrzött időszakban, így a másik vállalkozás is bekerült az ellenőrzöttek körébe.

Egyes kiemelt gazdasági ágazatok (tevékenységi körök) célellenőrzése. Az ellenőrzési alapelveket, azok területeit minden évben nyilvánosan közzé teszi az APEH.

Az ellenőrzés eredményeként mindig jegyzőkönyv készül, mely kézhezvételt követő 8  napon belül véleményezhető, adatokkal kiegészíthető, fellebbezhető. (az Art tv. –adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint) (ezt javasolható ügyvéddel, adószakértővel, okleveles adószakértővel előzetesen megbeszélni vagy neki átadni).

Az ellenőrzés lehet „betekintés”-ekkor nem jön létre adóellenőrzéssel lezárt időszak, vagy  „adóellenőrzés”- ekkor adózással lezárt időszak jön létre. Az adóellenőrzéssel lezárt időszak azonos adónemből, újra nem ellenőrizhető, de az ellenőr munkájának ellenőrzését annak főnöke elrendelheti. Ehhez természetesen a vállalkozó már ellenőrzött bizonylatai kellenek, az ismételten átvizsgálásra kerül és a felülvizsgálat során történő megállapítás lehet hátrányos is az adózó részére, de köteles a felülvizsgálat az adózó számára kedvező megállapítást is megtenni . Alapvető célja az APEH-nek, hogy minden vállalkozást 5 évente (az adókötelezettség elévülése és alapbizonylatok megőrzésének kötelezettsége 5 év, ami a gyakorlat és szabályzás szerint 7 adóévi ellenőrzésére ad lehetőséget.) ellenőrizzen. A bevallások, könyvelés megőrzés ideje 10 év, bérszámfejtéssel, munkaüggyel kapcsolatos okmányokat a dolgozó nyugdíjba vonulásig kell megőrizni.

Amennyiben a választott tevékenység folytatásához a jogszabály pénztárgép alkalmazását írja elő, úgy annak beszerzését követően arra szakosodott, engedéllyel rendelkező szerelővel (társasággal) kell azt üzembe helyeztetni. Erről jegyzőkönyv kerül kiállításra, a műszaki könyvébe bejegyzésre kerül az üzembe helyezés időpontja, az üzembe helyező személyi adatai és minden javítás, év végi lezárások, adatlekérések adatai, kelte. Az üzembe helyezést nyomtatványon a szerelő jelenti le az APEH-nak géptípus, gépszám, kelt és a vállalkozás adataival, adószámmal, valamint az üzembe helyező vállalkozás és üzembe helyező adataival.

A felsorolt engedélyek megszerzése, ki-mire kötelezett, a vállalkozó feladata, a hatósági bejelentkezések, adatváltozások új kötelezettségek bejelentését a vállalkozó adatközlése alapján általában a könyvelő végzi, de ez az előzetes megállapodás feltétele. Természetesen még más hatóságok is adnak ki a működés feltételéül engedélyeket (pl. környezetvédelmi hatóságok, rendészeti hatóságok, műszaki hatóságok…stb.) melyeket a tevékenység megkezdése előtt be kell szerezni, az okmányirodában be kell mutatni, azok engedély számát a megfelelő hatóságnak be kell jelenteni. (pl. okmányiroda, APEH, fővárosi vagy más önkormányzat megfelelő osztálya…stb.)

-   2010. 01. 01-től egy régen ismert, majd később megszüntetett fogalom kerül az egyéni vállalkozások fogalomtárába. Ez a „tevékenység szüneteltetése”. Idáig csak az ügyvédi kamarához tartozó, jogász képesítéshez kötött egyes szakmák esetében volt lehetőség a kamarai tagság egyidejű szüneteltetésével (ügyvédek, közjegyzők, szabadalmi ügyvivők…stb).  A tevékenység szüneteltetésének intézményét a kormány a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel hozta vissza az Szja (személyi jövedelemadóról szóló tv. 57.§) törvénybe. A szüneteltetést 1 hónaptól 5 évig lehet folyamatosan fenntartani. Ez időszak alatt nem végez gazdasági tevékenységet az egyéni vállalkozó, pénzforgalmi bankszámláját megszüntetheti (2003. évi XCii. tv. 14.§ (8)). A tevékenység szünetelést az okmányirodán kell bejelenteni a körzetközponti jegyzőnek, formanyomtatványon vagy erre rendszeresített elektronikus nyomtatványon. A jegyző értesíti a KEKKH-t aki az egyéni vállalkozók nyilvántartásában ezt a tényt rögzíti. A KEKKH értesíti az adóhatóságot és a KSH-t. Egyidejűleg a számlát vezető pénzintézetnél is be kell jelenteni. A szüneteltetett vállalkozás – bejelentéssel – bármikor folytatható. Ha a számláját a vállalkozó nem kívánja megszüntetni, akkor a pénzintézetet a számlán lévő összegre és időszakban járó kamat után a kamat-adót köteles levonni (20% adó), de ez után más kötelezettség a vállalkozót nem terheli. (Szja tv. 63.§ (3) a), ba), alpont). Az egyéni vállalkozó a szüneteltetés időszaka (Art tv. 14.§ új (9) pontja 2010. 01. 01 –től) alatt nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíj járulékot, magánnyugdíj pénztári tagdíjat, és egészségbiztosítási járulékot fizetni (Tbj. tv.8.§ d)) . Igy e módon biztosítottsága megszűnik. Viszont kötelessé válik az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére, míg a kiegészítő vállalkozási tevékenységet végző egyéni vállalkozónak ezt sem kell fizetnie (Tbj. tv. 37/A §), ami lényegesen kevesebb és az egészségügyi természetbeni szolgáltatásokat biztosítja ez időszak alatt számukra. Természetesen a nyugdíjalapja ez időszak alatt nem nő. Szünetelés alatt a vállalkozó nem számolhat el vállalkozói költséget (ideértve az értékcsökkenést sem – aminek elszámolását, majd a vállalkozása folytatásakor folytatja). A vállalkozó vállalkozói tevékenységet így a szünetelés megkezdéséig végez az adott adóévben, majd annak folytatásától ismét. A szünetelés megkezdésének évében , annak megkezdését megelőző napig ad be vállalkozásáról, az adott évi bevallásában, vállalkozói adóbevallást. A szünetelés alatt (utólag) befolyó bevételeit és költségeit az önálló tevékenységből származó bevételekre vonatkozó jogszabályok szerint kell elszámolnia, mindaddig, amíg szünetelteti tevékenységét. A szünetelés évében igénybe nem vehetett, a vállalkozása időszakára megillető adókedvezményeit a szünetelés után érvényesítheti. Azokra a teljes adóévekre, amikor vállalkozói tevékenységét szünetelteti, vállalkozásáról adóbevallás benyújtására nem kötelezett, kivéve, ha a korábban igénybe vett kedvezményekhez kapcsolódóan, azok nem teljesítése miatt kötelezettsége jött létre.

-   2010. 01. 01 -től  új tartalmat kap az „egyéni cég” fogalma is. Egyéni céget egyéni vállalkozó hozhat létre. A 2009. 12. 31 -ig létrehozott egyéni cégek átalakulhatnak, vagy 2010. 06. 30-al megszűnnek egyéni cégként működni, a Cégbíróság törli Őket nyilvántartásából, ami egyéni vállalkozási jogállásukat nem befolyásolja. Az egyéni cég a cégbejegyzés határozatának jogerőre emelkedésével jön létre. Az egyéni vállalkozó a bejegyzés hatályba lépését megelőző nappal jogállásának megszűnése miatt megállapítja adókötelezettségét, melyet a személyi jövedelemadó szabályai szerint az éves személyi jövedelemadó bevallásába építi be a következő eltérésekkel:

   -    Leltárában, tételes kimutatásában kimutatott eszközökből az egyéni cég tulajdonába adott (apportált) eszköz alapító okiratban meghatározott értéke vállalkozói bevételnek minősül,

   -    az egyéni cég tulajdonába adott (apportált) tárgyi eszközök, nem anyagi javak tulajdonba adásig értékcsökkenési leírásként el nem számolt nyilvántartás szerinti nettó értéke vállalkozói költségként számolható el,

   -    a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásban vállalkozói bevételként kell figyelembe venni az egyéni cég tulajdonába nem adott követelésre tekintettel – az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését követően a megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig – befolyt ellenértéket (bevételt).

Az átalakuló egyéni vállalkozónak a bejegyző határozat jogerőre emelkedését megelőző nappal készleteiről leltárt kell készítenie, tételes kimutatást kell összeállítania követeléseiről, tárgyi eszközeinek nettó értékéről, nem anyagi javairól. A nem pénzbeli hozzájárulásként átadott eszközöket az egyéni cég részére történő átadási értéken (apport érték) is nyilván kell tartania. A foglalkoztatási kedvezményre, fejlesztési tartalékra, a nyilvántartott adókülönbözetre nem kell a megszűnés szabályait alkalmazni, amennyiben döntése szerint az előírt nyilvántartási kötelezettségeket egyéni cégként teljesíti, valamint a kisvállalkozói kedvezményre, kisvállalkozások adókedvezményére sem, ha az annak alapjául szolgáló eszközt a vállalkozó a cég tulajdonába tovább viszi. Az egyéni vállalkozó adókötelezettségét az egyéni cég megszűnése miatti megszűnés különös szabályai és a megszűnés nélküli adókötelezettség szerint is kiszámítja. Az adó megfizethető egy összegben, vagy ha a megszűnés miatti adókötelezettség 10 ezer Ft-ot meghaladó mértékkel növeli a vállalkozó adókötelezettségét a megszűnés nélküli adókötelezettséghez képest, az adózó választása szerint 3 év alatt egyenlő részletekben is megfizethető az adókötelezettség. Ez utóbbit is az éves SZJA bevallásban kell bevallani. Az első részletet az éves kötelezettségként, a másik két részletet a következő évek kötelezettségeként kell bevallani. (Szja tv. 49/A.§ (2) – (5) bek.)

Egyéni cégként bejegyzett vállalkozás gazdasági társasággá nem alakulhat át. Az egyéni vállalkozás megszünésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az egyéni vállalkozónak, ha tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda,vagy végrehajtó iroda tagjaként végzi és át kíván alakulni. (Szja. Tv. 49/A. § (6)). Egyéni cég csak egyéni vállalkozó részére ruházható át a cég eszközeinek eladásával, ekkor a z átvevő egyéni vállalkozási tevékenységre való jogosultságát (az egyéni cég alapítása miatt) elveszti, a z említett különleges megszűnési szabályok figyelembevételével.

Az új tv. módosítás szerint alapított egyéni cég a társasági adó tv. alanya, de az EVA tv. előírásainak teljesítése esetén az EVA tv. alanyává is válhat.

Könyvelő:

A könyvelőt célszerű ha lehet előre leellenőrizni, mennyire felkészült. Ez az ismeretségen keresztül történhet, esetleg egyes szervezeteken keresztül, ha ő egy szakmai csoportnak tagja. A könyvelőt több évre választja a vállalkozó és a könyvelő csere körülményes ceremónia, jobb elkerülni ha lehet. Nem beszélve arról, hogy a felkészültségével számos esetben komoly bírságolásoktól óvhatja meg a megbízóját, előre felkészítheti az ellenőrzésekre, tájékoztathatja a jogszabályi változásokról, de még az sem mindegy, hogy ezt a hatálybalépést megelőzően vagy azt követően teszi meg. Ezen tájékoztatások, melyek „életet” menthetnek nem tartozik a könyvelési feladatok közé, így azt nem várhatja el a vállalkozó ugyan azon az áron, mint ha csak szűken értelmezve a könyvelő a könyvelést végzi el. A jogszabályok naprakész ismerete nagyon sok időt és energiát vesz igénybe, aminek közvetlen könyvelési eredménye nincs, de a jogszabályok tág ismerete biztonságot és tágabb, rugalmasabb, versenyképesebb helyzetet teremt a vállalkozó részére. Ezért a „drágább könyvelési díj” néha sokkal olcsóbb, mint az olcsó, ha magunk nem kívánjuk állandóan bújni a jogszabályokat és megtanulni azokat megfelelően értelmezni is.

A könyvelő kiválasztása után azzal szerződni kell, mely szerződés pontosan tartalmazza a megbízó (vállalkozó) és a megbízott (könyvelő esetleg adószakértő) feladatait, határidőket, egymással szembeni elvárásaikat-természetesen a jogszabály keretein belül-, rögzítse a számlázás és fizetés idejét, módját, a szerződésszegés esetén a szerződés felbontás módját. Rögzítse a  késedelmes fizetés esetén a késedelmi kamat mértékét, a könyvelési anyag átadás módját, határidejét a felmondástól….stb., mindent amit bármely fél fontosnak tart, garanciális kérdéseket. Az adóbevallások csak az ügyfélkapu rendszeren keresztül küldhetők be, így ennek módjáról (a megbízó, vagy a megbízott regisztrációjával történjék) a szerződésben utalni célszerű a későbbi felelősségi kérdések elkerülése érdekében. Nem mindegy a vállalkozó számára, hogy vállalja-e a könyvelő az anyagi felelősséget munkájáért, vagy azt át akarja hárítani a vállalkozóra az ő ügyfélkapu rendszerének használatával. Ez már a könyvelő kiválasztásánál ki kell hogy derüljön. A magabiztos, korrekt könyvelő vállalja a felelősséget munkájáért, de azt a rizikót az árba is jogosult érvényesíteni, hisz mulasztás esetén az APEH közvetlenül a könyvelőt keresi meg és bírságolja.

A könyvelőtől elvárható a kapott bizonylatok alapján a számlaforgalom és egyéb pénzügyi bizonylatok lekönyvelése, a nyilvántartások (szállítók, vevők, adókötelezettségek, tulajdonosi és egyéb hitelek kölcsönök nyilvántartása, dolgozói adatok és számfejtésük, szabadságuk..stb.) vezetése, adóbevallások összeállítása – hatóságokhoz való beküldése, adatváltozások a kapott okmányok alapján való lejelentése, bérszámfejtési, munkaügyi feladatok ellátása, alkalmazottak ki be léptetése, betegállományuk rendezése, tárgyi eszközök nyilvántartása – az értékcsökkenésük elszámolása, egyéb az adminisztrációt érintő feladatok  ellátása. Nem része a helyben vezetendő adminisztrációs munkák ellátása (l munkaszerződés és más szerződések létrehozása, pénztár vezetése, jelenléti ívek vezetése, szabadságos tömbök kiállítása, gépjárművek út és menetlevelének vezetése, szakmai szerződések véleményezése – megírása vagy előkészítése, szakmai okmányok – munkaszámhoz kapcsolódó okmányok rendezése, lefűzése, vezetése, leltárakban való részvétel, tevékenységgel kapcsolatos engedélyeztetések intézése, bankba pénz bevitele – felvétele – átutalások kiállítása - bankhoz való eljuttatása,…stb.).

A felek megállapodhatnak a bevallások beküldésének módjáról, a hatóságok előtti képviseletről – annak a vállalkozótól való átvállalásáról, ügyviteli és adó tanácsadásról, gazdaságossági számítások elkészítéséről, hitelkérelmek összeállításáról, pályázatokhoz számviteli anyagok összeállításáról…stb. plusz szolgáltatások átvállalásáról.

Egyéni vállalkozás megszüntetése:

Célszerű szándékunkkal először a könyvelőt megkeresni. Lehetnek a vállalkozásnak követelései, kötelezettségei hatóságokkal, más vállalkozásokkal szemben. Meg kell vizsgálni a vállalkozás eszközállományát, azok eladhatók-e –ekkor az értékesítésükről a vállalkozónak kell gondoskodni. Az eszközök kivonása, eladása milyen adókötelezettséget okoz megszűnés esetén ? Van-e adókötelezettsége a vállalkozásnak amit megszűnéskor esetleg egy összegben be kéne fizetni az adóhatóságok részére? Erre van e pénztartalék? Ha a könyvelővel minden átbeszélésre került, az előzetes számításokat elvégezték, a megszűnés menetét is át kell beszélni. Ezután lehet eldönteni véglegesen a vállalkozás megszüntetését és meghatározni annak célszerű időpontját.

-          Az önkormányzat okmányirodájában kell a vállalkozói igazolványt visszaadni. Erről azonnal elismervényt ad az okmányiroda a vállalkozó adataival, a visszaadott igazolvány és adószám feltüntetésével. Lényeges a visszaadás kelte, mert 30 nap áll rendelkezésre az adóbevallások  benyújtására. Az adóbevallásokat a könyvelő küldi be az adóhatóságoknak, így:

-          09T1041  A dolgozók és a vállalkozó járulékfizetési kötelezettség alóli kiléptetés / adatbejelentő 8 napon belül

-          09T101E  Adatbejelentő  / 15 napon belül

-          0965         ÁFA bevallás az igazolvány visszaadás napjáig  / 30 napon belül

-          0971         Jövedelemadó bevallás a vállalkozás eredményének bevallása  / 30 napon belül

-          0901         Egyéb adónemek bevallása  / 30 napon belül

-          0958         A vállalkozó saját utolsó havi járulékkötelezettségének bevallása  

-          0908M     Az alkalmazottak személyenkénti (névre szóló) bére utáni adókötelezettségek bevallása

-          0908A      0908M bevallások összesítő bevallása

-          Helyi iparűzési adóbevallás az év első napjától az igazolvány visszaadás napjáig  / 30 napon belül

-          Adatbejelentő az önkormányzat részére (a vállalkozás megszűnésének bejelentése)  /15 napon belül

Ha pénztárgépet üzemeltetett a vállalkozás az erre szakosodott pénztárgép karbantartót ki kell hívni, a gépeket le kell zárni, a forgalmát ki kell írattatni, a fekete dobozát meg kell őrizni utólagos ellenőrzésekhez. A gép lezárásáról jegyzőkönyv kerül kiállításra, melynek egy példányát a vállalkozó megkapja. Egy nyomtatványon a szerelő lejelenti az adóhatóságnak a gép forgalomból való kivonását a gép típusának, sorszámának és a vállalkozó nevének adószámának megadásával.

A megszűnő vállalkozások jelentős részét az adóhatóság adóellenőrzés alá vonja. Az alapbizonylatokat és adókötelezettségeket az elévülésig, (max. 7 adóévre) visszamenőleg ellenőrizhetik, adókötelezettséget eddig állapíthat meg, megállapított adótúlfizetést eddig térít vissza.

Az egyes önkormányzatok területén kis mértékben eltérésekkel találkozhatunk az ügyintézés és nyomtatványok területén, a helyi szabályozástól és az önkormányzatok adottságaitól függően, az adóhatósági eljárás és központilag közzétett nyomtatványok az egész ország területén alkalmazandók. 

Összeállította:     Póth Tibor

2010. január .01 -től lehetőség nyílt vállalkozói tevékenység vállalkozói igazolvány nélküli folytatására. Etután is a vállalkozás megkezdését be kell jelenteni az APEH -nak az okmányirodán keresztül, azonban elektronikus úton a magánszemély saját ügyfélkapus rendszerén keresztül ez megtehető. Nem kell erkölcsi igazolványt és egyes tevékenységek bejegyeztetéséhez az engedélyeket, iskolai végzettségeket bemutatni. Nem engedélyeztetés, hanem regisztáció történik , a regisztrációs lap kitöltésével és elektronikus beküldésével. Ez ne tévesszen meg senkit. Ez nem jelenti azt, hogy a vállalkozónak ne kéne az elöbbi okmánnyal vagy igazolásokkal rendelkeznie. Ezek egy adóellenőrzés során bekérhetők, vizsgálhatók. Továbbra is a képesítéshez kötött tevékenységeket azok igazolásának, vagy engedélyek bírtokában lehet csak gyakorolni. A bejelentkezés után az adóhatóság elektronikusan visszajelez és visszaigazolja a regisztrációt. A tevékenység szüneteltetése és megszüntetése szintén intézhető 2010. január 01 -től elektronikus úton.