2008 évi főbb adótörvény változások

Az új áfa törvény hatályba lépésével, illetve a régi sorszámozásu, nyomdai előállításu számlalapok és számlatömbök alkalmazhatóságának megszünésével kismértékben megváltoztak
a számlák kiállításának és elfogadásának szabályai is. Engedje meg, hogy néhány változásra haladéktalanul felhívjam a figyelmét, melyek közül már néhányat előző körlevelemben jeleztem.

Új számlatömbök, számlalapok

A 2007. január 1. előtt nyomdai úton legyártott nyugta és számla nyomtatványokat 2007. június 30-ig lehetett forgalomba hozni, és csak 2007. december 31-ig lehetett nyugta és számla kibocsátás során felhasználni.

A korábbi nyomtatványokat (tömböket, számlalapokat) a felhasználóknak 2007. december 31. napjával le kell zárni, és a rájuk vonatkozó jogszabályoknak megfelelően meg kell őrizni. Mind a lezárás, majd 2008.01.31-ig a selejtezés tényét a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásában fel kell tüntetni. (Ez utóbbi alatt természetesen nem azok elégetését, csak kivonását a használatból kell érteni és örzését az előírt határidőig 2014-ig.)

A nyomtatványok gyártási éve a sorszám felépítéséből is ellenőrizhető, ehhez az APEH által kijelölt sorszámtartományok nyilvántartása is segítséget nyújt, mely az APEH honlapján hozzáférhető. A nyugta, számla nyomtatványok sorszám hosszúsága 2008-ban továbbra is 12 karakter marad, felépítése annyiban módosul, hogy eddig az ötödik karakter-helyen álló kötőjel kimarad, az utolsó hét karakter csak számokból áll. A 2007. január 1. után az APEH által kijelölt sorszámtartományba illeszkedő sorszámmal legyártott nyugta és számla nyomtatványok 2008-ban is felhasználhatók, sőt a gyártók 2008-ban is gyárthatnak nyomtatványt a 2007-ben kijelölt sorszámtartománnyal. 

Példa a 2007-ben engedélyezett sorszámra: AA7N-A123456.

Példa a 2008-ban engedélyezett sorszámra: AA8NA1234567.

Az A és N bármilyen betűt, az 1234567 bármilyen számot jelent, a harmadik helyen lévő 7-es illetve 8-as valamint a kötőjel fix.

2008. január 1-jétől (itt a számla kelte és nem a teljesítés időpontja számít!) tehát csak az új típusú nyugta-, számla kibocsátása, illetve befogadása szabályos.

Számlázás (ÁFA tv. X. fejezet)

A számlázási szabályok lényegesen nem, csak egyes esetekben változtak. A számlában kötelező feltüntetni a jogszabályi hivatkozást vagy bármely más, de egyértelmű utalást arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása:

- „mentes az adó alól”, vagy

- „a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett”.

Innen fogjuk tudni, hogy egy részünkre nettó értékben kiállított számlára nem kell áfát fizetni (mert pl alanyi mentes adóalany állította ki) vagy pedig áfát kell fizetnünk (mert a fordított adózás hatálya alá tartozik.)

Fordított adózás esetén a vevő adószámát is fel kell tüntetni. ÁFA-t tartalmazó devizában kiállított számla esetén az ÁFA értékét Ft-ban is fel kell tüntetni a számlán.

A számlát magyar vagy bármely élő idegen nyelven ki lehet állítani, de adóellenőrzés során  hitelesített fordítást megkövetelhetik az eljárás során az adózó költségére.  

Nagyon fontos új szabály, hogy a számlát legkésőbb a teljesítést követő 15. napon ki kell állítani.

Megszűnik a számla sztornózás. Bármilyen módosítást (és stornózást) a már kiállított számla javításaként egy ún. számlát módosító okirattal kell megtenni. Ennek adattartalmát a Tv 170 §-a tartalmazza. Lényeges adata az okirat kibocsátás kelte, okirat sorszáma, amely  az okiratot kétséget kizáróan azonosítja, hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az módosítja, a kibocsátó és címzett címét, ha az eredeti számlán kellett szerepelnie az adószámuknak, úgy azt is, a számla adattartalmának adatváltozását. Egyebekben a számlára vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

Fordított adózás

A fordított adózás az unióba történő értékesítéshez illetve az onnan történő beszerzéshez hasonló adózási mód.

A fordított adózásnál a szolgáltatás nyújtója nem számít fel áfát, az igénybevevő azonban bevallja az áfát mint fizetendőt és ezzel együtt mint levonhatót, de ez utóbbit csak akkor ha jogosult lenne egyébként az áfa visszaigénylésére. Fordított adózás csak belföldi ÁFA alanyok között jön létre a jogszabályban előírt termékek és szolgáltatások  körében, de ebben az esetben az EVA-s is lehet az értékesítés, szolgáltatás nyújtója és vevője is. Nem adóalany részére történő számlázás esetén az ÁFA-t épp úgy fel kell számítani (ha erre a számlakibocsátó egyébként kötelezett) mint eddig. Ha az EVA alany a szolgáltatás vevője, akkor Ő lesz kötelezett az ÁFA bevallására az év végi EVA bevallásában, és neki kell majd az ÁFA-t meg is fizetnie. Ezért ezeket a „fordított” adózásu számlákat a bevallás bizonylati alátámasztásaként meg kell őrizni. Az adóhatóság az értékesítő, szolgáltató könyvelése alapján – azok ellenőrzése során látják kinek nyújtott ilyen szolgáltatást az ellenőrzött fél, és ezért kell a számlán a vevő adószámát is felvezetni. Látható az APEH számítógépén majd, adatfeldolgozás után,a vevők közül kik EVÁ-sak, kik nem, kinek szerepel a bevallásában és kinek nem.

Ha EVA-s az értékesítő, a szolgáltatás nyújtója, akkor ÁFA nélkül kell kiállítani számláját, a vevő adószámát fel kell tüntetni, a számlára rá kell írnia, hogy az -  ÁFA megfizetésére a vevő a kötelezett!.

A fordított adózás esetén az adómentes számla kibocsátója - (ha egyébként az ÁFA visszaigénylésére jogosult) – beszerzései adóját továbbra is levonásba helyezheti. Így egyes építőiparhoz kapcsolódó szolgáltatók befizetőkből visszaigénylőkké válnak, ami fokozott ellenőrzési státuszt hoz létre.

A fordított adózással érintett termék- és szolgáltatáskör

A fordított adózás az ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási és bontási szolgáltatások nyújtása, e szolgáltatásokhoz kapcsolódó munkaerő kölcsönzése esetében alkalmazandó.

Továbbá alkalmazni kell bizonyos ingatlan értékesítések esetén, a hulladékfelvásárlásnál, műkincs, képzőművészeti alkotás, régiségek felvásárlása során  valamint adós-hitelező egyes viszonyainál és felszámolásnál bizonyos esetekben.

Ingatlan alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) szerinti ingatlant kell érteni, tehát a földterületet, a felépítményt, valamint ezek alkotórészét, vagyis az ezekkel tartósan oly módon egyesített dolgokat, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne.

Építési, szerelési munka – minden olyan teljeskörű vagy szakági munka (a technológiai szerelésen kívül), amelynek közvetlen célja az építmények építmény részek megépítése, bővítése, korszerüsítése, felújítása, átalakítása,helyreállítása, karbantartása, javítása és lebontása {51/ 200 (VIII.9.) FVN-GN-KöViM 2.§ 4. pont}, 290/2007 (X.31.) Korm. rend.

Szakági munkák – víz, csatorna, csapadékvíz elvezetése, épületvillamosság, villanyszerelés, központi fűtés, egyéb fűtésszerelés, légtechnikai szerelés, klíma szerelés, telefon és egyéb kábel szerelés (pl. Internet bekötés, riasztó, távkapcsoló…stb.), festés, mázolás, burkolás, tetőfedés, bádogozás, épületasztalos munkák és minden ami építési szerződéshez is tartozhat.

Ingatlan karbantartásnak, illetve fenntartásnak minősülnek a kertészeti szolgáltatások is (pl. fűnyírás, fametszés). A kéményseprési szolgáltatás szintén ingatlanhoz kapcsolódó karbantartási tevékenységnek minősül. A villanyvezetékek, szerelvények szintén alkotórésznek minősülnek, amelyek nem választhatók el az épülettől. Ezáltal a villanyszerelés, illetve ennek analógiájára például a vízvezeték javítási szolgáltatás ingatlanhoz kapcsolódó javítási szolgáltatásnak minősül.

Az épületgépészeti szolgáltatások (karbantartás, javítás) esetében az alapján kell eldönteni, hogy a fordított adózás vonatkozik-e rájuk, hogy ezek a gépek, berendezések alkotórészi kapcsolatot képeznek-e az ingatlannal. Amennyiben igen, vagyis az elválasztással a dolog  vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne, akkor ezek karbantartása, javítása fordított adózás alá esik.

Az őrző-védő szolgáltatás lényege jellemzően a vagyon és személyvédelem, nem az ingatlan karbantartása, fenntartása, így amennyiben az őrzés-védelem konkrét jellegadó tartalma alapján a személy, illetve vagyonvédelemre irányul, úgy arra a fordított adózás nem alkalmazandó.

A tervezési, mérnöki szolgáltatás szintén nem tartozik a fordított adózás alá, de a művezetés már igen.

A felsorolt termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások taxatívak, vagyis egyéb kifejezetten fel nem sorolt ügyletre (pl. ingatlanhoz kapcsolódó tervezés) a fordított adózás nem terjed ki. A törvény a szolgáltatások felsorolásánál nem hivatkozik Szolgáltatás Jegyzék (SZJ) számokra, ezért a szolgáltatások SZJ besorolása nem bír relevanciával a fordított adózás megítélése során.

Amennyiben az adóalany olyan szolgáltatást nyújt, amely két vagy több szolgáltatást tartalmaz, azt kell megítélni, hogy az adott szolgáltatásban mi a főtevékenység. Amennyiben a főtevékenység olyan szolgáltatás, mely önmagában nyújtva fordítottan adózna, akkor a teljes szolgáltatás fordított adózás alá esik, amennyiben a főtevékenység önmagában nem adózna fordítottan, úgy a nyújtott szolgáltatás egészére nem alkalmazható a fordított adózás.

Személyi kör

Az új Áfa-törvény értelmében a fordított adózás alkalmazhatóságához,mint már említettem  mindkét  érintett  félnek belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak kell lennie (az adószám 9-ik számjegye 2-es vagy 3-as). Ezen túlmenően egyik adóalanynak sem lehet olyan jogállása, melynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető.

Így nem fordul meg az adófizetési kötelezettség, vagyis változatlanul a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó számítja fel az adót, ha az előzőekben említett termékeket, szolgáltatásokat nem áfa-alany részére teljesítik.

Abban az esetben, ha az igénybevevő áfa-alany ugyan, de alanyi adómentességet élvez (az adószám 9-ik jegye 1-es), vagy mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyként különleges jogállása van, a fordított adózás nem alkalmazható, mivel ezek olyan jogállások, amelyek alapján az adóalanytól adó fizetése nem követelhető.

Ugyanakkor a kizárólag adólevonási joggal nem járó adómentes tevékenységet végző adóalany esetében a fordított adózást alkalmazni kell.

Amennyiben alanyi adómentes adóalany (az adószám 9-ik jegye 1-es), vagy mezőgazdasági tevékenységet végző különleges jogállású adóalany teljesít fordított adózás alá tartozó termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást abban az esetben sem alkalmazandó a fordított adózás, tehát a beszerző, igénybevevő belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak nem kell adót megállapítania.

Amennyiben társasház vesz igénybe az előbbiekben felsorolt szolgáltatást, akkor a fordított adózás a részére nyújtott szolgáltatások során csak abban az esetben áll be, ha a társasház áfa-alanynak minősül és nem választott alanyi adómentességet a tevékenységére.

Az eva-alanyok – kizárólag a fordított adózás szempontjából – áfa-alanynak minősülnek, mind értékesítőként, mind beszerzőként a már említett módon

Számlázás

Amennyiben fordított adózást kell alkalmazni, a teljesítésre kötelezett a számlán áthárított áfát nem tüntethet fel, ugyanakkor köteles azon a beszerző, igénybevevő adóalany adószámát feltüntetni.  Ellenőrizni kell a partnert, hogy alkalmazható-e vele kapcsolatban a fordított adózás és ennek tényét célszerű közös nyilatkozatba foglalni (pl. a teljesítési jegyzőkönyv részeként).

Fel kell tüntetni a számlán az „a termék beszerzője az adófizetésre kötelezett” vagy az „a szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett” szöveget.

Előleg

Ha fordított adózást kell alkalmazni, akkor az előleg után nem keletkezik adófizetési és számla kiállítási kötelezettség.

Átmenet

Amennyiben olyan ügylethez történt előlegfizetés, vagy részteljesítés 2007. december 31-ig bezárólag, mely 2008. január 1-jétől fordított adózás hatálya alá tartozik, úgy még a teljes ügyletre a régi Áfa-törvényt kell alkalmazni, vagyis nem kell fordítottan adózni sem az előleg, sem a teljesítés után, még akkor sem, ha a teljesítés 2007. december 31-e után következik be.

A köztudatban terjengő két „TÉVHIT”

- Nem igaz, hogy a vevő adószámát mindig fel kell tüntetni, erre csak akkor van szükség, ha az adót (áfa-t) a vevő fizeti (fordított adózás) meg, illetve az EU-n belüli áruértékesítés, valamint jövedéki termék forgalom esetén.

- Nem igaz, hogy az ún. egyszerűsített vagy készpénzesfizetési számla nem használható tovább. Az ún. egyszerűsített vagy készpénzfizetési számlára vonatkozó szabályok döntően nem változtak. Csupán az új sorszámozású tömbökről kell  gondoskodni és a számla kiállításánál leírtakat ott is alkalmazni kell.

Kérjük, hogy csak az összes fenti szabálynak maradéktalanul megfelelő számlát fogadjanak el, mivel a nem szabályos számlák alapján áfa-t levonni nem lehet.

Bármilyen további kérdésben szívesen állunk rendelkezésükre.

Budapest, 2008-01-11.

                                                 Póth Tibor