2009 –et érintő fontosabb tőrvényi változások

Személyi jövedelemadó tv. főbb változási

Az összevont adó adótábla nem változott, 1 700 000 Ft –ig 18%, e felett 36 % az adóteher.

Adójóváírás megmaradt, a bérjövedelem 18%-a, jogosultsági hónaponként legfeljebb 11 340 Ft. Teljes összegben 1 250 000 Ft jövedelemig, majd csökkenő összeggel 2 762 000 Ft-ig vehető igénybe. A figyelembevételt a magánszemély nyilatkozata alapján veheti figyelemben a munkáltató, ennek hiányában az csak az év végi adóbevallásban érvényesíthető.  A munkáltató csak a munkavállaló nyilatkozata alapján érvényesítheti. (Szja tv 30.§, 33.§, 48.§)

2009. január  01-től, de már a 2008 évi adóbevallásra is alkalmazható az egyszerűsített bevallás benyújtása. Lényege meghatározott határidők betartásával a magánszemély kéri az adóhatóságot (formanyomtatványon vagy elektronikusan), hogy a rendelkezésére álló információk alapján készítse el a magánszemély adóbevallását (2009.02.15-ig), majd azt megküldi az adózónak, a kérelmező áttekinti, ha kell, kiegészíti az adókedvezményekhez kapcsolódó nyilatkozatokkal kiegészítve visszaküldi. Az adóhatóság átszámolja és a véglegesített bevallást megküldi a számított kötelezettség vagy visszatérítés közlésével. A bevallás egyenértékű az 53 –as bevallással, vagyis önbevallásnak minősül, ami később önellenőrizhető. Nem élhet a lehetőséggel aki: adóhatósági közreműködés nélküli bevallás benyújtására kötelezett (kivéve, ha erre ingatlan, ingó, vagy vagyoni értékű jog átruházása az ok), vagy ha az adóévben egyéni vállalkozói, mezőgazdasági őstermelői tevékenységből volt bevétele és nem tett nemleges nyilatkozatot. A határidők betartása lényeges, a késedelmes kérelem benyújtása jogvesztő.  (Szja tv 12.§, XII. havi adómódosító csomag 257.§ (2) bekezdés) (ART , 2003 évi XCII. tv 28 – 28/A §)

Négy hónapos részletfizetési lehetőséget biztosít az adózás rendjéről szóló tv (ART).  A nem egyéni vállalkozó magánszemély az Szja bevallásában nyilatkozhat úgy, hogy a 100 ezer Ft-ot meg nem haladó személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségét pótlékmentes részletfizetés keretében, az esedékességtől számított legfeljebb 4 havi egyenlő részletben teljesíti. Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel. (ART, 2003 évi XCII. tv 133/A § (1)-(2) bekezdés)

Új adókedvezmény a háztartási adókedvezmény. A max. 100 000 Ft –os összevont igénybe vehető adókedvezmények között szerepel, az összevonandó jövedelmek adókötelezettségét csökkenthetik. Lényege: bizonyos háztartási típusú szolgáltatások évközi igénybevételénél az erről szóló számlák összértékének 30% -a adókedvezményként figyelembe vehető.  A kedvezmény 3,4 millió Ft éves jövedelemig teljesen, e felett 3,9 millió Ft-ig csökkenően érvényesíthető. Ez a gazdaság fehérítését szolgáló intézkedések egyike. A szolgáltató nevét, adószámát, számla számát a bevallásban meg kell adni és a bizonylatot elévülésig meg kell őrizni. Ilyen szolgáltatás: a lakás felújításával, karbantartásával, korszerűsítésével kapcsolatos szolgáltatási számla (a saját munka anyagszámlái nem tartoznak ide), hideg meleg és szennyvíz, fűtésrendszer korszerűsítési, karbantartási, javítási számlák, háztartási nagygépek javítási (hogy ezek közé mi tartozik, azt még semmi nem definiálja), gyermek felügyelet, gyermekgondozás, háztartásvezetési (bejárónő), takarítási szolgáltatások számlái… stb. A számlákat így célszerű megőrizni. (Szja tv 35.§ (3) a) pont, 37.§ (1) bekezdés)

Összevont adókedvezmények (100 00 Ft keretben) között figyelembe vehető bizonylattal igazolt kiadások:

- háztartással kapcsolatos szolgáltatások

- megállapodás alapján fizetett TB járulék, mnypt-i tagdíj,

- mnypt-i kiegészítő tagdíj

- foglalkoztató nyugdíjszolgáltató intézménynél a magánszemély kiegészítő hozzájárulása és a foglalkoztatói hozzájárulás adóköteles része,

- felsőoktatás képzési költség (tandíj, költségtérítés, egyéb térítés),

- felsőoktatási tandíj, felnőttképzési díj halasztott összege,

- közcélú adomány,

- élet és nyugdíjbiztosítási díj

Az összevont adókedvezmény 3,4 millió Ft-ig max. 100 000 Ft, e felett 3,9 millió Ft-ig a felettes összeg 20 % -val csökken az igénybe vehető kedvezmény. 3,9 millió Ft felett nem vehető kedvezmény igénybe. Az ide tartozó jogcímek szerinti kifizetések bizonylattal igazolt költségek egységesen 30%-a képezi az adókedvezményt. (Így a biztosítási kedvezmény is a megfizetett összeg korábbi 20%-áról 30%-ra nőtt.) (SzJA tv 37.§, a XII. havi módosító adócsomag 257.§ (5) bekezdése)

Az összevont adókedvezmények igénybevételénél a tv. sorrendet állapít meg, melynek jelentősége több kedvezmény egyidejű igénybevehetősége esetén van, ill. az adóhatósági egyszerűsített adóbevallás elkészítésénél. Saját adóbevallás elkészítésénél alkalmazása nem kötelező csak ajánlott.

Kiküldetési rendelvény alapján a kifizető (és nem csak a munkáltató) által megfizetett hivatalos, üzleti utazás, valamint élelmezésiköltség-térítés a magánszemélynél nem jövedelem, amennyiben a térítés összege nem haladja meg az igazolás nélkül elszámolható mértéket, a jogszabályokban megadott normákat. Az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint a 9 Ft/Km általános gépkocsi –normaköltség alapján számított összeg számolható el. A kiküldetési rendelvény alapján kapott költségtérítés után nem kell a magánszemély gépjármű használata (költségelszámolása) után cégautó adót fizetni, kiküldetés esetén, valamint munkába járás címén a 9 Ft/Km-ként elszámolt költségtérítés esetén. (Szja tv 7.§ (1) r)pont, 3. melléklet II/6. pont, 25.§ (2)-(4) bekezdés) A Kiküldetési rendelvény 2 példányban kiállított, jogszabályban meghatározott adattartalommal rendelkező, nyomtatványboltban beszerezhető szabvány nyomtatvány.       !   (Csak ennek alkalmazása esetén mentesülhet a kifizető a magánszemély tulajdonát képező, de a vállalkozási célt szolgáló hivatalos utak költségtérítése esetén a cégautó adó alól.) Az útnyilvántartás nem felel meg! Kiküldetési rendelvény kiküldetésnél vidékre és településen belül egyaránt használható időszakonkénti elszámolásra (pl. heti, havi elszámolás) is. Munkába járás esetén közigazgatási határon kívülről munkába járó esetén alkalmazható a norma szerint rendelvénnyel.

Jó hír, hogy a vállalkozás tulajdonát képező személygépjármű magáncélú használata után, valamint ennek használatával kapcsolatos úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása után, nem kell megfizetni a cégautó adót. Az év végi módosítás során a törvényalkotó hatálytalanította az Szja 70.§ -t. Ennek hatályba lépése 2009.02.01. (Szja tv 70.§ és az 1. melléklet 8.37. pontja) A továbbiakban a gépjármű adó törvény szabályoz más tartalommal, vagyoni típusú adóként, cégautó adó elnevezéssel adókötelezettséget (később részletesen), mely azonban minden vállalkozás tulajdonát képező személygépkocsit és egyes esetekben a magánszemély saját tulajdonát képező, de a vállalkozás céljára költségtérítés ellenében használt személygépjárművet is érintheti. Aki idáig fizette a magánhasználat után a cégautó adót annál a kötelezettségek csökkenhetnek, de számos új adózó kerül be az adózói körbe.    !   (Megjegyzem, hogy az új Szj adó törvény többnyire 2009.02.01-el lép hatályba, a 70.§ ekkor törlődik, az új cégautó adóról szóló tv módosítás 2008.02.01-el lép hatályba. Így január hóban cégautó adó fizetési kötelezettség a régi előírások alapján él. (2008 decemberi módosítás 238.§ (2) 3)/ 2008 évi hatályba léptető, átmeneti és hatályon kívül helyező rendelkezései/ Szja tv. 84.§) A magánhasználat miatti adókötelezettséghez kapcsolódóan az útnyilvántartás megszűnik (elvileg), egyéb okból előfordulhat, hogy kell. (Még tisztázandó, hogy a magáncélú használat arányát a költségek közül nem kell-e Tao. tv. szerint a társas vállalkozásoknál adóalap növelő tételként a költségek közül kiemelni, és ehhez a magánhasználat mértékét bizonyítani, ami csak valamilyen úti elszámolással lehetséges. A PM-től kapott szóbeli tájékoztatás alapján a személygépkocsival kapcsolatos költségek magánhasználat esetén is a vállalkozás elismert költsége, ebben az esetben nem képez Ta alap növelő tételt és elkülönítetten e miatt útnyilvántartást sem kell vezetni.)

A minimálbér 2009 –en 71 500 Ft/hó, 16 500 Ft/hét, 3 290 Ft/nap, 411 Ft/óra. Legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak garantált bérminimuma: 2009.01.01-2009.06.30-ig 87 000 Ft/hó, 20 000 Ft/hét, 4 000 Ft/nap, 500 Ft/óra. 2009.07.01-2009.12.31-ig 87 500 Ft/hó, 20 100 Ft/hét, 4 030 Ft/nap, 503 Ft/óra. (Kiemelném, hogy felsőfokú végzettséghez kötött „diplomás minimálbér” fogalma nem került be a jogszabályba (316/2005.(XII. 25.) Korm. rendelet, így a jelen hatályos joganyag ezt a fogalmat a vállalkozói szférában nem ismeri.) (321/2008. (XII. 29.) Korm. rend. 2.§)  

Természetbeni juttatások esetében megszűnt a 400 000 Ft -os korlát, a juttatásoknál egyedileg szabályozza a tv miből milyen mérték nyújtható a munkavállaló vagy a tevékenyen résztvevő tag ill. közeli hozzátartozójuk…stb. részére. Adómentes juttatások:

-    Üdülési csekk:                                                                      71 500 Ft/év/fő,

-    Természetbeni meleg étkeztetés, ide értve az erre jogosító utalványt is:     12 000 Ft/hó,

-    Hideg étkeztetés, ide értve az erre jogosító utalványt is:  6 000 Ft/hó egy hónapban csak az egyik vehető igénybe, év közben változtatható,

-    Iskolakezdési támogatás:                                              21 450 Ft/év/gyermek, melyet a tanév megkezdése előtt 60 nappal és azt követő 60 napig vehető igénybe a gyermek felső ruháztatására, tanszerei megvásárlására, sportöltözete beszerzésére a munkáltató nevére szóló számlával,

-    Csekély értékű ajándék legfeljebb évi 3 alkalommal alkalmakként:  7 150 Ft az értékhatár magába foglalja az ajándék és csomagolás áfá-val növelt értékét,

-    Munkáltató lakáscélú felhasználásra nyújtott támogatása:  1 000 000 Ft/5 év, a tv-ben előírt feltételekkel,

-    Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás: 35 750 Ft/hó/munkavállaló,           és/vagy

Önkéntes egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás:  21 450 Ft/hó/munkavállaló, (Szja tv 7.§ k) pont, 1 melléklet 2.7, 8.3, 8.17, 8.19, 8.30, 8.34 pont)

Korlátozottan vehető igénybe a művelődési intézményi szolgáltatás: adómentesen évente a havi minimálbér összegéig juttatható: 71 500 Ft/év. A munkáltató a munkavállalójának, nyugdíjas volt munkavállalójának, azok közeli hozzátartozójának, elhunyt munkavállalója közeli hozzátartozójának, szakképző iskolai tanulónak kötelező gyakorlat ideje alatt, gazdasági társaság, szövetkezet a szakszervezet a személyesen közreműködő tagnak, nyugdíjasának, ill. közeli hozzátartozójának… stb. adhatja. Így az értékhatár felett, illetve üzleti partnernek csak a természetbeni juttatás terheivel adható. (Szja tv 1. melléklet 8.6)

!   Egyéni vállalkozó fejlesztési tartalék képzését nem köteles bankszámlán lekötnie, illetve a kedvezményes adókulcs (10%, de legfeljebb 50 millió Ft vállalkozói eredményig – egyéb feltételek megléte esetén) révén megtakarított adót. Azt csak tájékoztató adatként kell feltüntetni adóbevallásában, valamint annak benyújtás évét tekintve első évnek nyilvántartásba kell venni (analitikában kell szerepeltetni). Első ízben a 2008 évi adóbevallás elkészítésénél kell alkalmazni, ahol kezdő év 2009 lesz. A maximális mértéke a bevételekből a költségekkel csökkentett rész 50%-a, legfeljebb 500 millió Ft/év. (Szja tv 49/B.§ (6) f) pont, (10), (16), (21)-(22) bekezdés, 2008. decemberi módosítás 257.§ (9)-(10) bekezdés)

Egyéni vállalkozó osztalékadója megegyezően a társas vállalkozásokéval egységesen 25%. Megszűnt a 35%-os adósáv.  A 2008 évi adóbevallás osztalékára már alkalmazni kell. Ez akkor is igaz, ha az osztalék az előző években került jóváhagyásra, de kifizetésére 2009-ben kerül sor. (Szja tv 49/C.§ (7), 2008. decemberi módosítás 257.§ (11) bekezdés, Szja 66.§)

Számos változás érinti a mezőgazdasági őstermelőt és az átalányadózó egyéni vállalkozót is. Ezek közül a számlamegőrzésre, az értékhatárok változására, támogatásra hívom fel a figyelmet.

Változás történt a kamatjövedelem meghatározásában, termőföld értékesítésében, a falusi vendéglátás adóztatásában, a képviselői költségtérítésben (15%) ahol továbbra sem kell bizonylattal igazolni a költségeket – így létezik egy 15%-os jövedelemadó sávunk is a parlamenti és önkormányzati képviselők részére.

!!    Tagi kölcsön-elengedés egyszeri kedvezményét a 2008 évi adózott eredmény felosztásakor a tag magánszemély alkalmazhatja. Lényege, hogy a 2008 évi adózott eredmény terhére megállapított és jóváhagyott, a megállapítás évében kifizetett osztalékból az elengedett tagi kölcsön összegével egyező résznek a vagyoni betétje arányában rá jutó hányad adója 10%, a fennmaradó rész adója 25%. Feltétel:

-    csak a 2008 év adózott eredményének terhére megállapított osztalékra alkalmazható,

-    a jóváhagyott osztalékot az osztalék megállapítás évében (a beszámoló letétbe helyezés határidejét követő 30 napon belül) ki kell fizetni,

-    a bármikor korábban nyújtott tagi kölcsönt az osztalék megállapítás időpontjáig kell elengedni.

Az így elengedett és igazolt összeggel azonos vagyon mentesül a vagyongyarapodási vizsgálat alól, az elengedett összeggel azonos nagyságú vagyont nem lehet vagyongyarapodásként felfogni. Egyben az így elengedett összeg mentesül az ajándékozási illeték alól is. A magánszemély 10%-al adózó osztalékát nem terheli a 14%-os eho fizetési kötelezettség sem. (2008.decemberi módosítás 257.§ (19) bekezdés)

Az előzőtől eltérő, másik eltitkolt jövedelem legalizálás az ofshort országokból származó, onnan osztalékként kapott, a jogutód nélküli megszűnés miatt onnan kivont részesedésként, jegyzett tőke leszállításából származó bevételek kedvezményes adózással való elismerése. Feltétele:

-    az e jogcímeken elszámolt bevételek felét az adózó legkésőbb 2009. június 30-áig magyar állampapírba fektesse,

-    az így szerzett állampapírt két évig megtartsa (legfeljebb átmenetileg alkalmanként 15 napig tarthatja bankszámlán vagy ügyfélszámlán az értékpapír lejárata, cseréje miatt).

(Szja tv 28.§ (12)-(13) bekezdés, 2008. decemberi módosítás 276.§ (3) bekezdés)  

Gépjármű adó tv. változása

A tv-be új tételként került be a cégautó adó. Az Szja tv-ből ismert adótól teljesen eltérő vagyoni típusú adó, mely a gépjármű adóztatását szolgálja, fenntartva az ismert súlyadót is. Köteles a cégautó adót megfizetni a tulajdonos vagy pénzügyi lízingelő – a nem magánszemély tulajdonában lévő személygépjármű után, - tulajdonos magánszemély a tulajdonát képező személygépkocsi után, amennyiben utána költséget, ráfordítást, értékcsökkenést számolnak el.

Kivétel a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott szgk. Továbbá:

-    Nem kell a cégautó adót megfizetni a magánszemélynek saját tulajdonú szgk. –ja után, ha kizárólag kiküldetési rendelvénnyel elszámolt hivatalos, üzleti utazás költségtérítése címen, költségtérítésben részesül, feltéve hogy a költségtérítés mértéke a futásteljesítmény figyelembevételével nem haladja meg a jogszabályban megállapított, igazolás nélkül elszámolható mértéket (jogszabály szerinti normákat).

-    Nem kell a cégautó adót megfizetni, ha a magánszemély munkáltatója munkába járás jogcímén az erről szóló kormányrendelet alapján, munkába járásra tekintettel a dolgozót adómentes költségtérítésben részesíti (9 Ft/Km)

-    Nem adóköteles az olyan, magánszemélynek pénzügyi lízingbe adott személygépkocsi, amely után költséget nem számoltak el (a magánszemély saját használatra, lízingelés útján történő szgk. vásárlása).

Kiküldetési rendelvény alapján kell a magánszemély tulajdonában, használatában lévő személygépkocsi hivatali, üzleti célú használatával kapcsolatos költségtérítést elszámolni. A fogalmi meghatározást az értelmező rendelkezések tartalmazzák. Nem csak a munkáltató, de bármely kifizető is alkalmazhatja belföldön, külföldön, helyi és vidéki kiszállásoknál is.

Az adókötelezettség a szgk. hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosát terheli. Pénzügyi lízing esetén, a hatósági nyilvántartásba bejegyzett lízingbe vevőt. Ha a szgk. a magyar járművekről vezetett hatósági nyilvántartásban nem szerepel (külföldi tulajdonú), akkor az adót az a személy vagy szervezet fizeti meg, aki vagy amely a szgk. után költséget számol el.

Az adófizetési kötelezettség cég/vállalkozás/adókötelezett szervezet esetében: -  a szgk. tulajdonba/pü. lízingbe kerülés első napjától a tulajdon/pü. lízing utolsó napjáig tart, -   magánszemélynél (költségelszámolás esetén) a költség elszámolási hót követő hó első napjától és a költség elszámolás utolsó napját követő hó végéig tart. ( ha I. hó 18 – V. hó 3-ig használja a magánszemély a szgk-t költségtérítés ellenében és nem felel meg az adómentes költségelszámolás feltételeinek, akkor első alkalommal IV. 20-ig ad be adóbevallást, amiben az első adóköteles hó II. hó, majd VII. hó 20-ig, amiben kötelezettsége IV. V. VI. hó után lesz.)

Az adó mértéke havi 7 000 Ft - 1 600 cm hengerűrtartalmat vagy 1 200 cm kamratérfogatot meg nem haladó hajtómotorral rendelkező szgk. esetén, havi 15 000 Ft egyéb szgk. esetén.

Kettős adóztatás kizárása céljából a cégautó adóból levonható a gépjárműadó (súlyadó), feltéve, hogy az adóalany a gépjárműadó-fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett.

A cégautó adót az adóalany önadózással állapítja meg. Az adó megállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettséget negyedévente, a negyedévet követő hó 20. napjáig kell teljesíteni az állami adóhatósághoz. A megfizetett gépjárműadót (súlyadót) időarányosan lehet szerepeltetni a negyedéves bevallásban.

Az EVA-s vállalkozások 2009.február 01-től szintén kötelesek megfizetni a cégautó adót, amennyiben személygépjárművel rendelkeznek, tulajdonuk vagy pénzügyi lízinggel lízingelik és így költséget számolnak el vele szemben, akkor is ha ez nem érinti az EVA-s nyilvántartást, bevallást.

EVA tv. –t  érintő főbb változások

Az EVA mértéke változatlanul 25%.

Az EVA szerint adózó a beszerzéseiről köteles a kapott számláit az elévülés idejéig megőrizni. A számlákat 2009. február 01-től kell gyűjteni és eltenni.

Mulasztási bírsággal sújthatók, akik megsértik a külön jogszabályban (pl. Szja, EVA tv-ben) előírt számlatartási kötelezettséget. A bírság a beszerzett áru, valamint az igénybe vett szolgáltatás értékének 20%-ig terjedhet. (ART 2003 évi XCII. tv 172.§ (18) bekezdés)

Az EVA szerint adózó vállalkozások eddig mentesültek (azaz megfizetettnek tekintette az EVA tv) a Szja alapú cégautó adó fizetésének kötelezettsége alól, mivel az EVA magába foglalta a cégautó adót is, azaz az EVA megfizetésével megfizetettnek minősült a cégautó adó. 2009. február 01-től őket is terheli a cégautó adóval (önadózással) járó összes kötelezettség. (adó megállapítása, bevallása, befizetése negyedévet követő hó 20-ig)

Illeték tv. változás

Csak a legfontosabbak!

Követelés elengedés, tartozás átvállalás, engedményezés vagy más hasonló módon szerzett (ingó) vagyon illetékköteles, ha a vagyonszerző a Szja tv szerint belföldi magánszemély vagy belföldön bejegyzett szervezet. (idáig akkor volt az ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog illetékköteles, ha a megszerzés belföldön történt) (1990. évi XCIII tv 2.§ (4)) (kihirdetést követő 45. naptól hatályos)

Örökléskori illetékmentesség: 20 millió Ft értékig örökösönként az örökölt vagyon illetékmentes, ha az örökös az örökbehagyó szülője, gyermeke, háztartásában eltartott szülő nélküli unokája, házastársa. (Kivéve, ha az illetékügyet az adóhatóság a 2008. decemberi adómódosító tv kihirdetéséig már jogerősen elbírálta.) Az adómentes értékhatár eléréséig az örökölt vagyon képezhet akár vegyesen ingatlant és ingóságot is. Bármely EU-s tagállami állampapírban megtestesülő örökrész értékhatártól függetlenül illetékmentes nemzetközi megállapodás alapján. ( Ill. tv 16.§ (1) c), h) pontok) (kihirdetése napjától hatályos)

Ha a visszterhes vagyonátruházás során feltűnő értékaránytalanság tapasztalható, az ellenérték nem éri el a forgalmi érték 50%-át, a forgalmi érték 50%-a és a vételár közti különbözet után az ajándékozási illeték szerint kell kiróni a közterhet a forgalmi érték teljes fennmaradó része pedig visszterhes vagyonátruházási illetékkel adózik. ( Ill. tv 23/C.§) (hatálybalépése a kihirdetést követő 45. nap)

Társasági adó tv. változás

A kis- és középvállalkozások támogatása tekintetében a Közösségi jogszabályi változás miatt módosultak a feltételek.

Módosult a 10%-os adókulcs igénybevehetőség feltétele. Új előírás (a régiek megtartása mellett) a rendezett munkaügyi kapcsolatok pontosabb meghatározása, valamint a jogutódnál és a jogelőd nélküli adózónál csak azt kell vizsgálni, hogy a tárgyévben eléri-e az adóalapja a jövedelem minimumnak megfelelő adóalapot. A módosítás hatálybalépése 2009. január 01, de a 2008. évi adóbevallás összeállításánál már alkalmazható. (Tao tv 19.§ (3) d) e) pontja, (8) bekezdés, 6.§ (6) bekezdés, 2008. decemberi módosítás 199.§)

A cégautó használatával kapcsolatban felmerült üzemelési, fenntartási, karbantartási költségek és a szgk. után megfizetett adók (magánhasználat esetén is) a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban felmerült költségként elszámolhatók.

Kedvezményesen hazahozható külföldi jövedelmek 2008 és 2009 –es adóévre: A Szja tv –nél már említett ellenőrzött (ofshor) külföldi társaságból származó (ott felsorolt) jövedelmek hazahozatala esetén kedvezményes adókötelezettség és néhány feltétel teljesülése esetén (50% magyar állampapírba való 2 éves lekötése) a hazahozott összeg 75%-a csökkenti az adó alapot. Így szinkronban az Szja-val a társaságok is megkapták az amnesztiát. (Tao. tv 7.§ (1) g)-gy) pont, 2008. decemberi módosítás 267.§ (2) bekezdés)

ÁFA tv fontosabb változásai

Pontosítások:

-      Adófizetési kötelezettség pontosítása nem teljesült ügyletek után történő számlakibocsátás esetén  >  a fizetési kötelezettség alóli mentesülés feltétele a számla érvénytelenítése.

-      Ha a számlát az adózó nevében más állította ki, akkor a mentesülés feltétele a vevő haladéktalan írásos értesítése. (2009.02.01-től hatályos) (ÁFA tv 169.§ f) pont)

Számlázást érintő változások:

-      Lehet, de nem kötelező a vtsz, SZJ, számokat feltüntetni akkor sem, ha olyan termék, szolgáltatás értékesítésére kerül sor, amelyre a törvény ezen azonosítóval hivatkozik. (2008.05.01-től hatályos)

-      Az előlegről számlát kell kibocsátani, ha

              az előleget másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy fizeti,

                                      az előleget egyéb személy, szervezet fizeti

           - és az előleg ősszege eléri a 900 ezer Ft-ot, vagy

           - kéri a számla kibocsátását.        (2009.02.01-től hatályos)                   (ÁFA tv. 159.§ (2) pont)

-      Számla kibocsátás határideje:

                 - a számla kibocsátásról legkésőbb a teljesítésig, de legfeljebb attól számított ésszerű időn belül kell gondoskodni. (ÁFA tv. 163.§ (1) bek.)

-      Ésszerű időt jelent:

                 - készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő fizetés    esetén haladéktalanul,

                 - egyéb esetben, amikor a számla áthárított adót tartalmaz, vagy azt kellene tartalmaznia, 15 napon belül kell a számlát kibocsátani.(ÁFA tv. 163.§ (2) bekezdés) (2009.02.01-től hatályos)

-      A teljesítésről készpénz fizetés esetén számlát kell kiállítani:

            ha a vevő egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy,

            ha a vevő egyéb személy vagy szervezet

            - és az ellenérték adóval növelt összege eléri a 900 ezer Ft-ot, vagy

             (ÁFA tv. 165.§ (3) bekezdés) (2009.02.01-től hatályos)

Egyéb változások:     

Az import áfa önadózással történő teljesítésénél a vonatkozó engedélyezéseknél szigorítás történt, az értékhatárok emelkedtek.

Az utazásszervezési szolgáltatás különös szabályai jelentősen megváltoztak, új fogalmak kerültek bevezetésre, az árrés adókötelezettség számítás módja megváltozott, az utankénti árrés számítás mellett a pozíció számos árrés számítás visszakerült a tv-be, valamint a paragrafus alá tartozók köre (alanyi hatály) és a szolgáltatások köre (tárgy hatály) is megváltozott. (ÁFA tv 206.§)

Az adómentes tevékenységi kör bővült (2009.02.01-től hatályosak)

ART (Adózás rendje) tv érintő főbb változások

Számos változás, kiegészítés és szigorítás közül csak a legjelentősebbeket emelem ki.

Adószám felfüggesztés esetei:

-      az adózónak postai úton, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza és/vagy a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető

-      az adózó székhelyén (ideértve a székhely biztosítás esetét is), ill. a székhelytől eltérő központi ügyintézés helyén végzett helyszíni eljárás alapján az adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén, ill. a székhelytől eltérő központi ügyintézés helyén nem található

-      az adózó a rá irányadó szabályoknak megfelelő szervezeti képviselőt az adóhatósághoz nem jelentette be, az adózó ellenőrzése alapján az adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó nem rendelkezik szervezeti képviselővel, vagy a bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy, ill. a megadott elérhetőségi helyeken nem fellelhető

                       Összeállította: Póth Tibor