Egy�ni V�llalkoz� ad�k�telezetts�ge elt�r� j�vedelem kiv�t �s ad�z�si m�d eset�n.

( 36 �r�t meghalad� munkaviszony mellett 2009. X. h�ban  )

A j�vedelem kiv�tek �sszehasonl�that�s�ga �rdek�ben a j�vedelem kiv�tek egyes form�i mellett a lead�zott nett� j�vedelem h�nyadot  ( % -ban) �s a bev�telt, vagy (Brutt�) j�vedelem kiv�tet terhel� ad� m�rt�k�t ( % -ban ) mutatom be. J�vedelem kihozatal alatt a bev�tel vagy j�vedelem lead�zott, m�r mag�nc�lra felhaszn�lhat� h�nyad�t kell �rteni.

1.)    Egy�ni v�llalkoz�s heti 36 �r�t meghalad� munkaviszony mellett:

100 000 Ft Br j�vedelem kiv�t eset�n a j�vedelmet terheli:

              2 000 Ft                              2 % Eg�szs�gbiztos�t�si j�rul�k

            24 000 Ft                             24 % Nyugd�jj�rul�k

          100 000 Ft                                      Brutt� j�vedelem kiv�t

              8 000 Ft                               8 % Mag�n-nyugd�jp�nzt�ri tagd�j

              1 500 Ft                             1,5 % Nyugd�j j�rul�k (TB-nek)

              4 000 Ft                                4 % Eg�szs�gbiztos�t�si j�r.

            36 000 vagy 18 000              36 % vagy 18 % Szem�lyi j�vedelem ad�

       _______________________________________________

           50 500 Ft vagy 68 500 Ft                Nett� lead�zott j�vedelem

�sszes, a j�vedelem kiv�tet terhel� v�llalkoz�s k�lts�ge :     126 000 FT

            Ha 126 000 Ft k�lts�g ut�n 50 500 Ft a nett� kihozatal

    100 000 : 126 000 x 50 500 = 40,8 %  a nett� kihozatal (lead�zott �sszeg 100 eFt-b�l 36 %-os SzJA mellett)

           Ha 126 000 Ft k�lts�g ut�n 68 500 Ft a nett� kihozatal

    100 000 : 126 000 x 68 500 = 54,36 %  a nett� kihozatal (lead�zott �sszeg 100 eFt-b�l 18 %-os SzJA mellett)

2.)    Ugyan ez az egy�ni v�llalkoz�s, ha a j�vedelmet osztal�kk�nt veszi ki:

 Bev�tel 200 000 Ft, a tev�kenys�ggel kapcsolatban igazoltan l�trej�tt k�lts�gek 100 000 Ft akkor az ad�z�s el�tti eredm�ny (200 000 Ft – 100 000 Ft = 100 000 Ft) 100 000 Ft

            100 000 Ft                  V�llalkoz�s ad�z�s el�tti eredm�nye

              16 000 Ft                   16 %  V�llalkoz�i j�vedelem ad� (4 % k�l�nad�val nem     sz�molok mert azt megsz�ntetik)

              84 000 Ft                  V�llalkoz�s ad�zott eredm�nye

              21 000 Ft                   25 % Osztal�k ad�

              51 240 Ft                   Nett� kihozatal:  51,24 %

               Term�szetesen a t�teles k�lts�g elsz�mol�s �s az osztal�kkiv�tel k�z�tt, azok egy�ttes alkalmaz�sa is m�k�dik. Ekkor az adott v�llalkoz� egyedi �rdekei �s ig�nye szerint az optim�lis ar�ny meghat�rozhat�.

                  A k�lts�gh�nyad meghat�roz�s�n�l alkalmazhat� az SZJA Tv-ben meghat�rozott 10 %-os k�lts�g h�nyad alkalmaz�sa is, amikor a bev�tel 90 %-a k�pezi az ad� alapot. Ezt csak akkor c�lszer� alkalmazni, ha olyan, szinte k�lts�gmentes szolg�ltat�st v�gez a v�llalkoz� ahol nem tud vagy nem akar enn�l nagyobb ar�ny�  k�lts�get elsz�molni bev�tel�vel szemben. (Pl: olyan szellemi foglalkoz�sn�l, ahol alig  jelennek meg a v�llalkoz�st terhel� k�lts�gek, mert a haszn�lt sz�m�t�g�pe vagy nem a v�llalkoz�s�, vagy m�r az �CS el lett r� kor�bban sz�molva, g�pkocsi k�lts�get nem tud, vagy nem gazdas�gos elsz�molnia �gy nem akarja, szakk�nyveket nem vesz nyomtatv�ny �s egy�b �zemel�si k�lts�ge eleny�sz� a bev�tel�hez k�pest, maga k�nyvel…stb. miatt nem haladja meg k�lts�gei �sszege a bev�tele 10 %-�t.)

3.)    �tal�nyad�s egy�ni v�llalkoz�s

Az �tal�nyad�s elsz�mol�si m�d v�laszthat�s�g�nak felt�tele, hogy csak F��ll�s� egy�ni v�llalkoz�s form�j�ban v�gezhet� �vi maximum 15 milli� Ft bev�telig, kereskedelmi tev�kenys�g eset�n maximum 100 milli� Ft bev�telig (ill a v�laszt�st megel�z� �vben id�ar�nyosan ezeket az �sszegeket a v�llalkoz� bev�tele nem haladhatja meg.) A bev�tel hat�rt id�ar�nyosan kell vizsg�lni. �gy a 36 �r�t el�r� munkaviszony mellett nem alkalmazhat�!

4.)    EVA -s egy�ni v�llalkoz�

Akkor �ri meg EVA-s egy�ni v�llalkoz�k�nt tev�kenykedni, ha a v�llalkoz�s �rdek�ben val�san �s elker�lhetetlen�l felmer�l� �sszes k�lts�g a bev�tel maximum kb. 50 % -�t �ri el.

A.)  200 000 Ft bev�tel eset�n, 100 000 Ft k�lts�g mellett: ( Ha a tev�kenys�g az �FA mentes tev�kenys�gek k�z� tartozik) :

EVA k�telezetts�g: 200 000 Ft x 0,25 (2010 –t�l 0,30) = 50 000 Ft

Helyi ipar�z�si ad�: 200 000 Ft x 0,50 (EVA alap 50 %-a) x 0,02 = 2 000 Ft

Nyugd�j j�rul�k:   200 000 Ft x 0,04 (EVA alap 4 %-a) x 0,255 = 2 040 Ft

Mag�nnyugd�j p�nzt�ri tagd�j:  200 000 Ft x 0,04 x 0,08 = 640 Ft

           �sszes ad�teher:                                                  55 160 Ft

         Kihozatal: 55 160 Ft : 100 000 Ft  =  0,55 k�zel 55% -os

Azonban a bev�tel emelked�s�vel sok esetben nem egyenes ar�nyban n�nek a k�lts�gek, �gy ha a k�lts�gek cs�kkennek ak�r a bev�tel n� a kihozatal jelent�sen javulhat, ak�r a 27 -28 % - ad�k�telezetts�gig is cs�kkenhet.

B.)  Ha a tev�kenys�g �FA-s, �gy a sz�mla az �FA-val n�velt �rt�kben ker�l ki�ll�t�sra, amit a megrendel� (vev�), ha �FA alanya szembe �ll�tja a bev�teleinek ad�k�telezetts�g�vel – azaz levon�si jogot gyakorolhat.

Az el�z� p�ld�ra visszat�rve, ekkor 250 000 Ft lesz a bev�tel �s az EVA alap ugyan az�rt a szolg�ltat�s�rt.

            EVA k�telezetts�g:  250 000 Ft x 0,25 = 62 500 Ft

            Helyi ipar�z�si ad�:  250 000 Ft x 0,50 x 0.02 = 2500 Ft

            Nyugd�j j�rul�k:  250 000 Ft x 0,04 x 0,255 = 2550 Ft

Mag�nnyugd�j p�nzt�ri tagd�j:  250 000 Ft x 0,04 x 0,08 = 800 Ft

�sszes ad�teher:                                           68 950 Ft

Kihozatal: 68 950 Ft : 150 000 Ft = 0,4597 k�zel 46 %-os

Val�j�ban a szolg�ltat�s �rt�ke 200 000 Ft, de az �tvett 250 000 Ft -68 950 Ft = 181 050 Ft  a lead�zott �sszeg, m�g az el�z� esetben 200 000 Ft – 55 160 Ft = 144 840 Ft. a felhaszn�lhat� �sszeg azonos k�lts�g �s azonos szolg�ltat�s mellett. Ebb�l l�that�, hogy az �FA k�teles �s min�l alacsonyabb k�lts�gig�ny� tev�kenys�gekn�l legel�ny�sebb az EVA-s elsz�mol�si rendszer alkalmaz�sa. Azonban ez csak egy minim�lis bev�telszint el�r�se felett m�k�dik �gy. Ez a bev�tel minimum amelyet el kell �rni mindig csak a k�lts�gekkel egy�tt annak f�ggv�nyek�nt vizsg�lhat� �s �llap�that� meg, �sszehasonl�tva az azonos bev�tel – k�lts�g m�rt�k� t�teles k�lts�g elsz�mol�si rendszerrel.

�ssze�ll�tva:  2009.10.22

�ssze�ll�totta:     P�th Tibor