Egyéni Vállalkozó adókötelezettsége eltérő jövedelem kivét és adózási mód esetén.

( 36 órát meghaladó munkaviszony mellett 2009. X. hóban  )

A jövedelem kivétek összehasonlíthatósága érdekében a jövedelem kivétek egyes formái mellett a leadózott nettó jövedelem hányadot  ( % -ban) és a bevételt, vagy (Bruttó) jövedelem kivétet terhelő adó mértékét ( % -ban ) mutatom be. Jövedelem kihozatal alatt a bevétel vagy jövedelem leadózott, már magáncélra felhasználható hányadát kell érteni.

1.)    Egyéni vállalkozás heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett:

100 000 Ft Br jövedelem kivét esetén a jövedelmet terheli:

              2 000 Ft                              2 % Egészségbiztosítási járulék

            24 000 Ft                             24 % Nyugdíjjárulék

          100 000 Ft                                      Bruttó jövedelem kivét

              8 000 Ft                               8 % Magán-nyugdíjpénztári tagdíj

              1 500 Ft                             1,5 % Nyugdíj járulék (TB-nek)

              4 000 Ft                                4 % Egészségbiztosítási jár.

            36 000 vagy 18 000              36 % vagy 18 % Személyi jövedelem adó

       _______________________________________________

           50 500 Ft vagy 68 500 Ft                Nettó leadózott jövedelem

Összes, a jövedelem kivétet terhelő vállalkozás költsége :     126 000 FT

            Ha 126 000 Ft költség után 50 500 Ft a nettó kihozatal

    100 000 : 126 000 x 50 500 = 40,8 %  a nettó kihozatal (leadózott összeg 100 eFt-ból 36 %-os SzJA mellett)

           Ha 126 000 Ft költség után 68 500 Ft a nettó kihozatal

    100 000 : 126 000 x 68 500 = 54,36 %  a nettó kihozatal (leadózott összeg 100 eFt-ból 18 %-os SzJA mellett)

2.)    Ugyan ez az egyéni vállalkozás, ha a jövedelmet osztalékként veszi ki:

 Bevétel 200 000 Ft, a tevékenységgel kapcsolatban igazoltan létrejött költségek 100 000 Ft akkor az adózás előtti eredmény (200 000 Ft – 100 000 Ft = 100 000 Ft) 100 000 Ft

            100 000 Ft                  Vállalkozás adózás előtti eredménye

              16 000 Ft                   16 %  Vállalkozói jövedelem adó (4 % különadóval nem     számolok mert azt megszüntetik)

              84 000 Ft                  Vállalkozás adózott eredménye

              21 000 Ft                   25 % Osztalék adó

              51 240 Ft                   Nettó kihozatal:  51,24 %

               Természetesen a tételes költség elszámolás és az osztalékkivétel között, azok együttes alkalmazása is működik. Ekkor az adott vállalkozó egyedi érdekei és igénye szerint az optimális arány meghatározható.

                  A költséghányad meghatározásánál alkalmazható az SZJA Tv-ben meghatározott 10 %-os költség hányad alkalmazása is, amikor a bevétel 90 %-a képezi az adó alapot. Ezt csak akkor célszerű alkalmazni, ha olyan, szinte költségmentes szolgáltatást végez a vállalkozó ahol nem tud vagy nem akar ennél nagyobb arányú  költséget elszámolni bevételével szemben. (Pl: olyan szellemi foglalkozásnál, ahol alig  jelennek meg a vállalkozást terhelő költségek, mert a használt számítógépe vagy nem a vállalkozásé, vagy már az ÉCS el lett rá korábban számolva, gépkocsi költséget nem tud, vagy nem gazdaságos elszámolnia így nem akarja, szakkönyveket nem vesz nyomtatvány és egyéb üzemelési költsége elenyésző a bevételéhez képest, maga könyvel…stb. miatt nem haladja meg költségei összege a bevétele 10 %-át.)

3.)    Átalányadós egyéni vállalkozás

Az átalányadós elszámolási mód választhatóságának feltétele, hogy csak Főállású egyéni vállalkozás formájában végezhető évi maximum 15 millió Ft bevételig, kereskedelmi tevékenység esetén maximum 100 millió Ft bevételig (ill a választást megelőző évben időarányosan ezeket az összegeket a vállalkozó bevétele nem haladhatja meg.) A bevétel határt időarányosan kell vizsgálni. Így a 36 órát elérő munkaviszony mellett nem alkalmazható!

4.)    EVA -s egyéni vállalkozó

Akkor éri meg EVA-s egyéni vállalkozóként tevékenykedni, ha a vállalkozás érdekében valósan és elkerülhetetlenül felmerülő összes költség a bevétel maximum kb. 50 % -át éri el.

A.)  200 000 Ft bevétel esetén, 100 000 Ft költség mellett: ( Ha a tevékenység az ÁFA mentes tevékenységek közé tartozik) :

EVA kötelezettség: 200 000 Ft x 0,25 (2010 –től 0,30) = 50 000 Ft

Helyi iparűzési adó: 200 000 Ft x 0,50 (EVA alap 50 %-a) x 0,02 = 2 000 Ft

Nyugdíj járulék:   200 000 Ft x 0,04 (EVA alap 4 %-a) x 0,255 = 2 040 Ft

Magánnyugdíj pénztári tagdíj:  200 000 Ft x 0,04 x 0,08 = 640 Ft

           Összes adóteher:                                                  55 160 Ft

         Kihozatal: 55 160 Ft : 100 000 Ft  =  0,55 közel 55% -os

Azonban a bevétel emelkedésével sok esetben nem egyenes arányban nőnek a költségek, így ha a költségek csökkennek akár a bevétel nő a kihozatal jelentősen javulhat, akár a 27 -28 % - adókötelezettségig is csökkenhet.

B.)  Ha a tevékenység ÁFA-s, úgy a számla az ÁFA-val növelt értékben kerül kiállításra, amit a megrendelő (vevő), ha ÁFA alanya szembe állítja a bevételeinek adókötelezettségével – azaz levonási jogot gyakorolhat.

Az előző példára visszatérve, ekkor 250 000 Ft lesz a bevétel és az EVA alap ugyan azért a szolgáltatásért.

            EVA kötelezettség:  250 000 Ft x 0,25 = 62 500 Ft

            Helyi iparűzési adó:  250 000 Ft x 0,50 x 0.02 = 2500 Ft

            Nyugdíj járulék:  250 000 Ft x 0,04 x 0,255 = 2550 Ft

Magánnyugdíj pénztári tagdíj:  250 000 Ft x 0,04 x 0,08 = 800 Ft

Összes adóteher:                                           68 950 Ft

Kihozatal: 68 950 Ft : 150 000 Ft = 0,4597 közel 46 %-os

Valójában a szolgáltatás értéke 200 000 Ft, de az átvett 250 000 Ft -68 950 Ft = 181 050 Ft  a leadózott összeg, míg az előző esetben 200 000 Ft – 55 160 Ft = 144 840 Ft. a felhasználható összeg azonos költség és azonos szolgáltatás mellett. Ebből látható, hogy az ÁFA köteles és minél alacsonyabb költségigényű tevékenységeknél legelőnyösebb az EVA-s elszámolási rendszer alkalmazása. Azonban ez csak egy minimális bevételszint elérése felett működik így. Ez a bevétel minimum amelyet el kell érni mindig csak a költségekkel együtt annak függvényeként vizsgálható és állapítható meg, összehasonlítva az azonos bevétel – költség mértékű tételes költség elszámolási rendszerrel.

Összeállítva:  2009.10.22

Összeállította:     Póth Tibor