Egy előadóművész  felénk intézett kérdése a következő volt:

Nyugdíjas előadóművész alkalmi megbízásai során miként tudna számlát adni megbízója részére, azt milyen adó és járulék terhel, milyen konstrukció a legkedvezőbb az énekes részére?

Válaszom:

A számlaadás több gazdasági formában oldható meg, de ezek adózási és adminisztrációs kötelezettsége jelentősen eltérnek.. Megoldható:

I.)                 Adószámmal rendelkező magánszemélyként:

A.)  Ekkor kérni kell az APEH-tól adószámot, célszerű bejelentkezéskor ÁFA mentességet kérni (alanyi adómentesség – ÁFA tv. XIII. Fejezet), melyet évi 5 000 000 Ft bevétel alatt az adóhatóság megad (ÁFA tv. 188.§ (2)). Az alkalmi bevételeit a személyi jövedelem adó (Szja) alapot (mivel közölte nyugdíja mértékét , valamint azt hogy várható bevétele nem jelentős összeg, együtt a nyugdíjával nem éri el az 1 900 000 Ft-ot) Szja 18% (Szja tv - évközi módosítás – 30.§) , nyugdíjjárulék 9,5 % (Tbj. 19.§ (2) b)), természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 % (Tbj. 19.§ (3)). Járulék abban az esetben nem terheli a magánszemélyt, ha a kifizetett összeg nem haladja meg a minimál bér (jelenleg 71 500 Ft/hó, 3290 Ft/nap) 30 %-nak a teljesítés idejére eső arányos részét. A 195/1997 (XI.5.) Korm. Rendelet 4.§ (4) pont szerinti előadó művészeti tevékenység esetén :

 „Az előadó (művész) biztosítási kötelezettsége elbírálásánál figyelembe vehető időtartam a felhasználási szerződés megkötésétől az előadásra történő felkérés elfogadásától az előadás tartása napjáig áll fenn, azonban szerződésenként (előadásonként) legfeljebb 7 nap vehető figyelembe.”

 Azaz a teljesítés időtartalmának meghatározásakor a felkéréstől az előadásig eltelő időszak, maximum 7 nap vehető figyelembe. Így legfeljebb 3290 Ft/nap x 7 nap  = 23 030 Ft számolható el fellépésenként járulékmentesen, rövidebb időre arányosan kevesebb összeg.

Ekkor az előadót csak az Szja  terheli, míg a kifizetőt 11% EHO. (Egészségügyi hozzájárulás)

Felhasználói szerződés esetén, melyből egyértelműen ki kell tűnni, hogy előadóművészi tevékenységre vonatkozó megállapodásról van szó, valamint célszerű szétbontani a felhasználói jogdíj és a munkadíj összegét. Az előzőekben leírtak elszámolásának módja a szétbontott szerződés esetén csak a munkadíjra terhelődik, ha a munkadíj átlépi a minimálbér időarányosan számított 30%-át, úgy belép a 9,5% Nyjár. és a 4% Ebj. fizetés az előadónál, míg 26% járulékfizetés a megbízónál. Ha nem lépi át, úgy csak a 18% Szja az előadót és 11% EHO a kifizetőt (megbízót) terheli. A jogdíj része után függetlenül annak összegétől az előadót csak Szja 18 % (vagy 36%), a kifizetőt 11% EHO terhel.

 ( Az Szja alap két módon határozható meg: -   1) a bevétel 90%-a, ekkor más költség a bevétellel szemben nem számolható el (Szja tv. 49.§ (3) a), (4)), -  2)  a bevétel megszerzésével kapcsolatban felmerült költségekkel csökkentett bevétel (tételes elszámolás Szja tv. 49.§ (3) d) utolsó bekezdése).

 Erről ráér az előadó az adóévet követően dönteni az adóbevallása összeállításakor ( Szja bevallás benyújtásának esedékessége jelenleg adóévet követő május 20.). Egyes kifizetések előtt azonban nyilatkozni kell a kifizetőnek kíván e elszámolni költséget ( az 1.) vagy 2.) elszámolási formát választja –e ?  Célszerű ekkor az 1.) szerint az adóelőleget megfizetni, és minden fellépés előtt a 10%-os költséghányad alkalmazását kérni, majd év végéig a számlákat a tevékenységgel kapcsolatban gyűjteni és akkor kiderül melyik elszámolási forma kedvezőbb az egyén számára, ha ez előre még nem látható).  Év végén viszont el kell dönteni és minden önálló tevékenységből származó bevétellel szemben ugyan azt a módszert kell alkalmazni (Szja tv. 49.§ (4). Ez lehet eltérő az év közben nyilatkozottól is. Azonban ha az előleg levonáskor nagyobb költséghányadról nyilatkozik az adózó, mint ami év végén bizonylatokkal igazolható és ebből adódóan adóelőleg hiány mutatkozik és ez az 5%-ot meghaladja, a befizetés különbözetének 12%-át (adóelőleg különbözet alapján megállapított adó) címén az év végi bevallásban kell bevallani és mint plusz kötelezettséget megfizetni.(Szja tv.49.§ (18)-(19) pont).

B.)  A kifizetőt is terhelik adminisztrációs terhek, mely megegyezik az adószám nélküli „Megbízási jogviszony” kötelezettségével. Ezek a következők:

-   A leszerződő lejelentése az előadás akár 1 napjára is az APEH-nál (09T1041 nyomtatványon megbízási jogviszonyra) ( Csak ha létrejön a járulékfizetési kötelezettség akkor kell.)

-   Szerződés kötés a megbízottal (A PTK szerint szóbeli megegyezés is lehet, az APEH nem köthet bele, mégis sok esetben megteszi, mivel így nem látja a megállapodás részleteit, ami ha eltérne a gyakorlattól, vagy jogszerűtlen úgy lehetőséget adna neki esetleg a bírságolásra. Egynapos, eseti megállapodásnál semmi nem írja kötelező erővel elő a szerződés írásba foglalását, ha ott számla kiállítás is történik. Lásd a fodrász, ruhatisztító, cipész…stb. szolgáltatások igénybevételét, ahol szolgáltatás történik, de írásos szerződéskötés nem, azt a számla helyettesíti melyet a szolgáltató kiállít, a szolgáltatást igénybevevő elfogad, melyet a számla kifizetésével igazol, hogy az akaratával megegyezik. Az előadóművészi tevékenység egy speciális tevékenység, melynek specialitását elismeri az idézett 195/1997 (XI.5.) Korm. Rendelet, ezért mégis ajánlott írásba foglalni, mert így a szolgáltatás teljesítésének időszaka az írásos megrendeléstől ill. a felhasználói szerződéstől számítható a teljesítési idő jogszabály alapján kitolható és így jelentősen nagyobb összeg érhető el járulékmentesen, figyelembe véve annak  járulék és adminisztrációs terheit is a kifizetőnél)

-  Kifizető nyilatkoztatja a megbízottat (előadót) az adólevonás módjának meghatározásáról, az adóterhet nem viselő járandóságokról, esetleges kedvezményekről az adó és járulékkötelezettség megállapításához, bekéri annak személyi adatait (név, cím, anyja neve, születés helye-kelte, adóazonosító szám, nyugdíjas törzsszám, TAJ szám ) Ezen adatok az adók és járulékok (ha járulék alá is esik) bevallásához, az adatközlések kiadásához nélkülözhetetlenek a kifizető számára.

-  Ha a kifizető nem magánszemély, akkor a levonásokat a kifizetőnek kell megállapítania a kapott nyilatkozat alapján, azt le kell vonnia, nyílván kell tartania, a levonásokról a megbízottnak igazolást kell kiállítania és átvetetni vele. (Ez lesz az előadóművész év végi bevallás (0953 Szja bevallás) egyik alapbizonylata .)

-  A levont adót, valamint a kifizetőt terhelő adót a kifizető köteles az adóhatóság felé a levonást követő hó 12-ig az adóhatóság megfelelő számlájára átutalni.

-  A kifizetőnek a kifizetés hónapját követő hó 12-ig a 0908-as nyomtatványon be kell vallania a megbízottnak kifizetett összeget a kifizetőt és a megbízottat terhelő kötelezettségeket .névre szólóan és beépítenie a saját havi összesítő jelentésébe. (adót és járulékot, amelyik terheli)

-  Év végén adatot kell szolgáltatnia minden járulékköteles kifizetésről a kifizetőnek a Nyugdíjfolyósító felé (NYENYI) (Nemleges jelentést nem kell beküldeni, hisz ha nem volt járulék kötelezettség akkor a 09T1041 –es adatbejelentést sem kellett beküldeni, ami alapján várná a Nyugdíjfolyósító az éves adatközlést. (A 09T1041-es adatait, melyet az APEH részére kell teljesíteni az APEH továbbítja a Nyugdíjfolyósítónak.)

- Az adatokat és kapcsolódó okmányokat a kifizetőnek meg kell őriznie egy későbbi esetleges adó- járulék, vagy munkaügyi ellenőrzés számára..

Ezektől a kötelezettségektől megszabadítható a kifizető, ha az előadó él az Szja tv.47.§ (2) d) pontban említett nyilatkozattételi lehetőségével

47.§ (2) d) „ művészeti tevékenységet önálló tevékenység keretében folytatja, adószámmal rendelkezik, és az általa kiállított számla, számlák alapján megszerzett, e tevékenységből származó bevétele(i) után az adóelőleg-fizetési kötelezettséget a magánszemély adóelőleg fizetésére vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti; ekkor a magánszemély nyilatkozata alapján a kifizető adóelőleget nem állapít meg.”

Amit leírtam az a jogszabályok szerinti rendezése az egy órás fellépésnek is. A gyakorlatban ettől eltérnek a kifizetők, mivel ugyan azt a terhet nyomja a bürokrácia a nyakukba, mintha akár hónapokra szóló megbízást kötnének egy feladatra, valamint tájékozatlanságból. Ezért tartózkodnak a megbízási jogviszony létesítésétől, főleg a járulékköteles kifizetéstől, de ha magánszemélyként számlát ad, vagy nem , készül e szerződés vagy nem, akkor is a kifizetőt ugyan az az adminisztrációs kötelezettség terheli. A gyakorlatban sokan úgy gondolják, hogy számlaadás esetén ezektől a terhektől megszabadulnak, azonban ez csak akkor igaz, ha a számlaadó egy társaság nevében vagy egyéni vállalkozóként ad számlát, illetve ha nyilatkozatban vállalja a kötelezettségek rendezését. A számlaadó akkor átvállal több kötelezettséget a kifizetőtől. Ezeket a szolgáltatás megrendelőjének minden esetben ellenőriznie kell, a számlaadót nyilatkoztatni kell, a vállalkozói igazolvány számát elkérni, társaság esetén az adószám is támpontot ad ennek eldöntésére, ha a névből ez egyértelműen nem állapítható meg.

Mivel a megbízott bejelentésétől, a járulékok megállapításától, a 26% kifizetőt terhelő járulék kötelezettségtől, a megbízott részéről a 9,5% Nyjár és 4% Ebjár levonásától, nyilvántartásától és befizetésétől, valamint az esetleges hibás járulék megállapítás következményeinek rizikójától, a NYENYI lap beküldésétől tud megszabadulni a kifizető csak azzal, hogy csak járulékmentes ősszegig fizet a megbízottnak, ezért érdeke lehet a kifizetőnek is az előadói díj szerződésbe foglalása és ott az összeg felhasználói jogdíjra és munkadíjra való szétbontása., mert így az értékhatár alatt tud maradni. Legcélszerűbb egy szerződés és egy nyilatkozat mintát készíteni erre és minden megkereséskor ezek közül a választottat alkalmazni, lehetőséget fenn tartva egyes pontokba történő szerződés-kötéskori kiegészítésre, módosításra..

Az Szja tv. 47.§ (2) d) pontban említett nyilatkozattal még kedvezőbben lehet a kifizetőt mentesíteni az adminisztrációs terhek alól.

Ne akkor keljen a megrendelőnek a kapcsolódó jogszabályokat átellenőrizni, mivel akkor csak az ő általa már bejárt, ismert megoldást lesz hajlandó elfogadni ami lehet, hogy mindkét fél számára hátrányosabb, csak az adóhatóság jár a magasabb bevétellel jól. Vesztese mindenképp az előadó lehet aki a kifizető azonos költsége után kevesebbet kap a levonások után kézhez..

Ha a megbízó valamilyen oknál fogva nem tesz eleget Szja levonási kötelezettségének, úgy a megbízott (magánszemély) köteles adóját minden negyedévet követő hó 12-ig előlegként befizetni az APEH Szja folyószámlájára, amennyiben az  év elejétől halmozottan eléri a 10 000 Ft-ot. (Szja  tv. 49.§ (15), (16)) Ekkor bevallást benyújtani nem kell. Ez a kötelezettség a nyilatkozatadás esetén is.

II.)              Betéti Társaság kiegészítő tevékenységet végző tagjaként

 A.)     Ha rendelkezésre áll egy betéti társaság a tag vagy osztalékként veheti ki pénzét, vagy     jövedelemként. A tételes elszámolás alá eső társaság bevételeinek és kiadásainak különbségét ( adózás előtti eredmény)  korrigálni kell a Társasági adótörvény adóalap módosító tételeivel (adóalap növelő és csökkentő Tao. tv. 7.§ és 8.§) , majd az így kapott korrigált adóalap alapján kerül 16% Társasági adó megállapításra. A megállapított adókötelezettséget még módosíthatja az adót növelő tételek és csökkenthetik az adókedvezmények. Az így kiszámított adókötelezettséget le kell vonni az adózás előtti eredményből (kiegészítő adó – ha még hatályban van -  az ott megállapított adókötelezettségét szintén le kell vonni az adózás előtti eredményből) és megkapjuk az adózott eredményt. Amennyiben a kapott eredmény (mérleg szerinti eredmény) pozitív, vagy az előző évekről olyan mértékű pozitív eredménytartalék halmozódott fel, mely esetében a saját tőkéből levonva a teljesen befizetett jegyzett tőkét, a  tőketartalékot a lekötött tartalékot, és az értékelési tartalékot pozitív összeget kapunk, az megegyezik a maximálisan kifizethető osztalék összegével. A kifizetésről a társaság tagjai döntenek. Az osztalékot 25% osztalék adó ( a Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. 66.§) és 14% EHO (Az Egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. tv. 3.§ (3) c), Tbj. 19.§ (1), 36.§, 37.§, 39.§ (2)) terhel még, melyet a kifizető Bt von le az elfogadott osztalékból a tagoktól kifizetéskor és vall be a 0908-as nyomtatványon a hót követő 12-ig és utal át a kifizetést követő hó 12-ig az APEH megfelelő adószámlájára. Osztalékot csak az előző év (évek ) eredménye terhére lehet kifizetni, ha az a társaság pénzügyi stabilitását nem veszélyezteti, melyről a cégszerű aláírónak a Cégbíróság felé nyilatkoznia kell. (Gazdasági Társaságokról szóló 2006 évi IV. tv.) Évközben az adott év terhére csak osztalék előleg fizethető ki, ha a jogszabályi feltételek rendelkezésre állnak, annak biztosításával, ha az éves eredmény alapján nem lenne lehetőség akkora osztalék kifizetésére azt a tagoknak vissza kell fizetniük.

Mint látható a 16% Ta, (4% kiegészítő adó), 25% osztalék adó és 14% EHO  jelentős adóterhet jelent a szolgáltatást nyújtó vállalkozás számára. Durván az adózás előtti eredmény felét adóként kell megfizetni.

Ezen felül nem elhanyagolható, hogy a gazdasági tevékenységben a személyesen közreműködő nyugdíjas tag után (ha ő az előadóművész) havonta 4 500 Ft Egészségügyi szolgáltatási járulékot és 1 950 Ft tételes EHO-t kell fizetni akár van bevétele a társaságnak akár nincs.( Éves szinten ez 77 400 Ft adó). Ezen felül a legtöbb önkormányzatnál már a plafon 2% Helyi iparűzési adót kell fizetni a korrigált iparűzési adóalap után. Kettős könyvvitel szerint kell könyvelni, a társaság a Számviteli tv hatálya alá tartozik annak összes kötelezettségével. Könyvelési díja a társaságnak kb. 2-3 szorosa a B.) formációhoz képest. Ennek oka, hogy számos tv.-nek kell eleget tenni, a könyvelése mindenképp naprakész szákembert kíván . Az alap kötelezettségek azonosak a 10-20 főt foglalkoztató társaságokéval, akkor is, ha egyetlen aktív személy tevékenykedik benne.

B.)     Kedvezőbb a helyzet, ha esetleg egy EVA tv. (2002. évi XLIII. tv. az Egyszerűsített vállalkozói adóról)  hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság  tagjaként tud számlát adni az előadóművész. Ekkor az előzőleg közölt havi 4 500 Ft Egészségügyi szolgáltatási járulék és a havi 1 950 Ft Tételes EHO kötelezettség fenn áll, a számlát ÁFA-val növelt összegben kell kiállítani (az ÁFA tv. X. fejezete szerint, EVA tv. 13.§ (1) - (4) bekezdés), amit a megrendelő (kifizető) levonásba helyezhet, ha az ÁFA hatálya alá tartozik, és az ÁFA-val növelt ősszeg 25% -a lesz az  EVA fizetési kötelezettség (EVA tv. 5.§, 9.§). (Megjegyzem az ÁFA jelenleg fedezi az EVA kötelezettség 80%-át, mivel ez egy plusz bevétel az ÁFA mentes adószámmal rendelkező (számlaképes) magánszemélyhez képest)  Ezen felül az EVA alap 50%-nak 2 %-a (vagyis az EVA alap 1%-a), mint Helyi iparűzési adó (a Helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. IV. Fejezet 40.§, 39/B.§ (1)) terheli a Bt-t. A könyvelési díja a Bt-nek kb. fele vagy harmada az előző konstrukciónak, mivel jelentősen egyszerűbb nyilvántartást igényel. Elegendő a bevételi nyilvántartás vezetése, a megfelelő adónemenkénti és tárgyi eszközök, valamint a szigorú elszámolású bizonylatok vezetése, bérjellegű kifizetés esetén az ahhoz tartozó, jogszabályban előírt nyilvántartások vezetése  (EVA tv. 4.§ (7)). (Saját elhatározásra lehet kettős könyvvitelű is). (EVA tv. 4.§ (3)) A beszerzési költségszámlákat bár meg kell őrizni (EVA tv. 4.§ (6)), de nem képezik a könyvelés alapját, nem befolyásolják az adófizetési kötelezettséget. ( Az EVA alapja : EVA tv. 5.§, bevétel : EVA tv. 6.§ )A nyilvántartási rendszer egyszerűbb, mint az A.) változatnál, az EVA tv. hatálya alá tartozik.  Megtermelt adózott jövedelem év közben kivehető, a tagok között felosztható, költségek belőle kifizethetők. ( 2010-ben várhatóan 30%-ra emelik az EVA kötelezettséget, ami kissé rontani fogja a nettó kihozatalt az adózottan,   kivehető összeget, de még így is a leggazdaságosabb adózás, ha van elég bevétel.

A tv. még kötelező jelleggel vállalkozói bankszámla vezetését írja elő, mint plusz költség.)

Példa :10 000 Ft nettó fellépési díj esetén számlázandó 10 000 Ft + ÁFA = 12 500 FT

EVA kötelezettség :    12 500 x 0,25 (25%) = 3 125 Ft

Helyi iparűzési adó:     12 500 x 0,01 (1% ) =    125 Ft

                                                                       ---------------

                                                                          3 250 Ft

A megrendelő visszakaphatja (ha ÁFA alany) az ÁFA-t amit előzetesen kifizetett, 2500 Ft-ot. Így neki nem került többe a szolgáltatás igénybevétele. A fix havi 4 500 Ft és 1 950 Ft –on felül (mely mindkét Bt-nél , mint kötelezettség jelentkezik)

12 500 Ft – 3 250 Ft = 9 250 Ft a kihozatal azaz 9250 : 10000 = 92,5%-os vagyis csak 7,5% az adóteher a fix adókon felül. ( Fix adóknak azokat az adókötelezettségeket értem amelyek működési formától függetlenül jelentkeznek más és más müködési formáknál. Kihozatal : 92,5% , a teljes bevételhez képest 9 250 : 12 500 = 74% azaz 74%-os

EVA alanya egy vállalkozás csak a harmadik adóévétől lehet, vagy meglévő ilyen vállalkozásba kell tagként belépni.

III.)           Kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozási formában

Egyéni vállalkozói igazolvány birtokában végzett előadói tevékenység esetén szintén két lehetőség áll fenn. 1.) / a) tételes elszámolás mellett, ahol a vállalkozás érdekében felmerült költségek számláival (és ide értendő a korrigált iparűzési adóalapra jutó 2% helyi iparűzési adó és havi 4 500 Ft egészségügyi szolgáltatási járulék) csökkenthető a megszerzett bevétel, majd az így elért adózás előtti eredmény az adóalap növelő és csökkentő tételek figyelembevétele után 16% vállalkozói jövedelemadót kell kiszámítani, melyet adó nővelő és csökkentő tételek még befolyásolhatnak. (ha megmarad akkor ezen felül 4% vállalkozói kiegészítő adóval is csökkenteni kell az adózás előtti eredményt), majd az adókötelezettség levonása után fennmaradó összeg képezi az osztalék jellegű adóalapot, melyet 25% osztalék adó (Szja tv. 49/C. §) és 14% EHO ( EHO. Tv. 3.§ (3) c) pont, Tbj. tv. 36.§, 37.§, 39.§ (2)) terhel. A maradék a leadózott osztalék ami már elkölthető magáncélra.

Példa: Feltételezzük, hogy a vállalkozást nem érintik a módosító tételek 10 000 Ft  adózás előtti eredményt terheli 16% azaz 1 600 Ft vállalkozói jöv. Adó. (4% kiegészítő adó  = 400 Ft) 10 000 – (1 600+ 400) = 8 000 Ft a 8 000 Ft-ot terhel 25% osztalék jellegű adó 8 000 x 0,25 = 2 000 Ft  és a 8 000 Ft-ot még terheli 14% EHO 8 000 x 0,14 = 1 120 Ft,  Összesen : 10 000 – (1 600 + 400 + 2 000 + 1 120) = 4 880 Ft  a már teljesen leadózott magáncélra felhasználható összeg. Kihozatal 48.8%-os  igen rossz. Vagyis a költségeken a Hip adó 2%-on és a havi 4 500 Ft Eszj-on felül még az eredmény 51,2 %-át elviszi az adó.

b) Ennél kedvezőbb, ha a nyugdíjas vállalkozói jövedelem kivét formájában veszi ki pénzét a vállalkozásból. Ez olyan mintha bért venne fel, de mégis más. Kivenni bármikor lehet ha rendelkezésre áll az összeg. A  vállalkozást terheli a havi 4 500 Ft Egészségügyi szolgáltatási járulék, terheli a Hip adó 2%, a jövedelem kivét költségként elszámolható, így a vállalkozói adóalapot csökkenti. A kivét terhe nyugdíjas esetén Szja 18% (36%), és 9,5% nyugdíj járulék. Mivel az osztalék kivételénél kisebb az összes adóterhe a jövedelem kivétnek, ezért úgy kell a jövedelem kivétet irányítani, hogy a bevételből kifizetett egyéb költségek után a teljes maradék összeg jövedelem kivételre kerüljön, vagy csak a minimum adókötelezettség mértékét épp átlépve legyen a vállalkozásnak csak vállalkozói jövedelemadó alapja. Ezt egy adó-optimalizáló számítással lehet elérni.

Az adó optimalizálása (esetleg az adótervezés) biztosítja, hogy  pozitív eredmény  mellett a vállalkozás a jogszabályoknak megfelelően, de a legkevesebb adót fizesse. Így néhány APEH ellenőrzési szűrőn a vállalkozás így átmegy, ellenőrzés céljából kevésbé kerül kiválasztásra, adózott felhasználható jövedelme a körülményekhez, adótörvényekhez  képest a legtöbb.

Példa : 10 000 Ft jövedelem kivételt terhelő adó: A jövedelem kivét összevonandó jövedelmek között szerepel az év végi adóbevallásban, ha az adóalanynak valamilyen adókedvezmény lehetősége van (Súlyos fogyatékosság – ilyennek minősül pl. az állandósult cukorbetegség, nagyot hallás, életbiztosításra befizetett összeg utáni, háztartási…stb.),  azt az ezzel kapcsolatos levont és befizetett Szja-val szemben érvényesítheti.

Szja kötelezettség : 10 000 x 0,18 = 1 800 Ft

Nyugdíj járulék :     10 000 x 0, 095 = 950 Ft

                                                         -------------

                                                           2 750 Ft

10 000 Ft Br. jövedelem – 2750 Ft adó és járulék levonás = 7250 Ft adózott magáncélra felhasználható összeg.  Kihozatal 72,5%-os és még akkor is elfogadhatóbb, ha jelenleg nem számoltuk ebbe a havi 4 500 Ft EHO-t és a Hip adót.

      Az a) és b) formánál egyszeres könyvvitelt kell vezetni (de lehet kettőst is, de az a        könyvelési díjat megemeli.)

2.)    EVA-s kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetében szintén változik az adókötelezettség. EVA alanya egyéni vállalkozó csak a harmadik adóévtől lehet, ha az EVA tv. más számos feltételének a vállalkozás megfelel. ( Ezeket a feltételeket most nem mutatom be, a tv. tartalmazza.) Mint az EVA-s Bt-nél , itt is a bevétel az ÁFA-val növelt vállalkozási (fellépési) díj. Ez képezi az EVA kötelezettség alapját. Az EVA mértéke a bevétel 25%-a. Helyi iparűzési adó az EVA alap 50%-nak  2 %-a.(azaz 1 %) A kiegészítő tevékenységet folytató EVA-s egyéni vállalkozónak fizetnie kell a havi 4 500 Ft Egészségügyi szolgáltatási járulékot (Tbj.tv.19.§ (4)), és az EVA alap 10%-a után 9,5% nyugdíj járulékot (EVA tv. 22.§ (8), Tbj. tv. 19.§ (2), Tbj. tv. 29/A §). Más adókötelezettsége maga után nincs.

3.)     

Példa : 10 000 Ft nettó fellépési díj után 10 000 Ft + ÁFA = 12 500 FT a bevétel.

EVA kötelezettség :      12 500 x 0,25 = 3 125 Ft  ( melyből az ÁFA fedez 2 500 Ft-ot)

Hip adó kötelezettség :  12 500 x 0,01 =    125 Ft

Nyugdíj járulék :           12 500 x 0,1 x 0,095 = 119 Ft

                                                                        -------------

                                 Összesen :                       3 369 Ft

Ha a két EVA-s vállalkozást összehasonlítjuk a Bt-nél a tag után jelenleg 1 950 Ft tételes EHO-t kell havonta fizetni, ha van bevétel, ha nincs, míg az egyéni vállalkozásnál az 1950 Ft EHO nincs viszont a 9,5% nyugdíjjárulék van ami az EHO-val szemben bevétel függő, jelen esetben csupán 119 Ft.. 3 369 :12 500 = 27 % az adózott jövedelem kihozatal:73%

Mivel azonban a havi 1 950 Ft Tételes EHO a kiegészítő tev. folytató  egyéni vállalkozást nem terheli, nem számoltam be mindkét EVA-s vállalkozásnál a havi 4 500 Ft EÜ szolg-t, így a két EVA-s vállalkozási forma közül az EVA-s kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozás fizet összességében kevesebb adót.

Könyvelése bevételi nyilvántartást  követel meg ami a legkisebb könyvelési költséget eredményezi.

Hogy valaki melyik működési formát válassza (jelenleg nem került minden vállalkozási forma bemutatásra és a bemutatottaknál is csak a nyugdíj mellett kiegészítő tevékenységet folytató személyek adózására tértem ki) azt  nagymértékben meghatározza, hogy mik az alapító adottságai, lehetőségei. Meghatározza, hogy milyen tevékenységet kíván folytatni a vállalkozó, várhatóan kik lesznek a megrendelői, (ÁFA alanyok, vállalkozások, magánszemélyek…stb.) tevékenységét milyen körülmények között gyakorolja ( otthon, bérleményben, szerte az országban, sokat utazik, vagy alig mozog, várhatóan kevés vagy sok lesz a költsége, jelentős jövedelmet szándékszik kivenni, vagy csak néha kisebb összegekre számít, bevétele hullámzó vagy kiegyensúlyozott lesz, várhatóan alacsony vagy nagy összegre számít, az állandó költségek egységnyi bevételre csökkenthetők a bevétel növelésével, így a kihozatal % javul- van e rá lehetőség….stb. és még számos körülmény befolyásolhatja a megfelelő jó döntést. Ezt mindenképp hozzáértő adószakértővel érdemes előre megtárgyalni, számításokat végezni, mert hosszú távon igen jelentős kár érheti a dolgozni kívánó személyt és végül mindent elvisz az adó, járulék vagy épp a vállalkozás alapításának, fenntartásának egyéb költségei. Hosszú távon  százezreket veszthet a vállalkozás, bevétele akár 10-25%-át Ezért a vállalkozás alapítása, vállalkozás beindítása előtt javasolható az előzetes tanácsadás igénybevételét.

Az azonos adónemek azonos kötelezettségeinél az átláthatóság és értelmezhetőség érdekében nem ismételtem meg a jogszabályi hivatkozást.

Budapest, 2009.09.15.                               Összeállította:   Póth Tibor

                                                                                   Okleveles adószakértő